A nagy háború vége
2008. január 23. 14:00
1918-ban véget ért a négy éve tartó öldöklés, és forradalmak söpörtek végig Európán, átformálva annak térképét.
Korábban
Elsőként a nagy medve esett ki a hadviselő felek közül: januárban kikiáltották a Szovjet Köztársaságot, melyet a breszt-litovszki tárgyalások követtek. A központi hatalmak végül Trockij megingása után újabb katonai fenyegetés kilátásba helyezésével győzelemként könyvelhették el a március 3-i szerződést. Moszkva újra főváros lett, és július 16-án a szovjet rendszer vezetői leszámoltak a régi rendszer vezetőivel: Jekatyerinburgban kivégezték a cári családot.
A nyugati fronton a németek májusban megindították utolsó nagy offenzívájukat, mely augusztus nyolcadikán a teljes összeomlással ér véget. Ezt sorban követték a központi hatalmak tagjainak kapitulációi. Előbb Bulgária, majd Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia is letette a fegyvert. I. Károly osztrák császár előbb kiáltványt tett közzé, melyben a monarchia föderatív átalakítását kezdeményezte, ám ezt elsöpörték a forradalmak: Csehszlovákia, Ausztria és Magyarország is köztársasággá vált.
Vírusos fertőzés indult útjára Európában, melyet hamarosan spanyolnáthának neveztek el, s mely két év alatt 18-20 millió áldozatot szedett a legyengült lakosságból.
Magyarországon többszörös kormányválság után, és a katonai vereségek következtében október 23-án Károlyi Mihály vezetésével létrejött a Nemzeti Tanács, majd az őszirózsás forradalom elérte Károlyi miniszterelnöki kinevezését. Egy korszak ért véget azzal, hogy október 31-én meggyilkolták Tisza István korábbi miniszterelnököt. November 16-án a parlamentben bejelentették a régi országgyűlés felbomlását, a király lemondatását, majd kikiáltották a magyar népköztársaságot. Úgy tűnt, hogy a külpolitikai helyzetet is sikerült rendezni: december 6-án a belgrádi fegyverszüneti egyezmény állapította meg Magyarország ideiglenes déli és délkeleti demarkációs vonalát. A közelgő béke azonban nem volt zavartalan: november 24-én Kun Béla létrehozta a Kommunisták Magyarországi Pártját.
Ebben az évben mutatták be Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját; és ekkor indult meg Budapest és Bécs között az első légipostajárat is.
1918-ban született Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök, Nicolae Ceausescu román diktátor, Ingmar Bergman svéd filmrendező, Leonard Bernstein zeneszerző és karmester, Alekszandr Szolzsenyicin orosz író, Nelson Mandela dél-afrikai elnök, Perczel Zita színésznő és Benkő Gyula színész; illetve ebben az évben hunyt el Gustav Klimt festő, Claude Debussy zeneszerző, Manfred von Richthofen a vörös báró, Guillaume Apollinaire francia költő, Kaffka Margit írónő és Khuen-Héderváry Károly korábbi miniszterelnök.
Szeretne többet tudni?
Böngésszen az 1918-as év további eseményei között!
A 100 év - 100 kép filmsorozat többi epizódja megtekinthető az alábbi weboldalon: http://www.tv-history.tv
Kölcsönözze ki a sorozat többi részét és nézze meg közel DVD minőségben a T-Online Tékában!
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap