Meghal Oscar Wilde

2004. szeptember 13. 12:06

Párizsban meghal Oscar Wilde ír köldőt és író. A dublini Trinity College-ban és az oxfordi Magdalen College-ban tanult, megszerezte a baccalaurátust, s Oxfordban Ravenna című költeményével elnyerte a Newdigate-díjat. Pályáját döntően befolyásolták itáliai és görögországi utazásai, valamint oxfordi tanárai, J. Ruskin és W. Pater. Az ő esztétikai elveik révén lett az angol prerafaelita és a francia szimbolista költők követője, a századvég angol l'art pour l'art irányzatának vezéralakja. Már ekkor mindenben a másságot, a gondolkodás-, viselkedés- és öltözködésbeli különbségeket kereste. Londonban gyorsan az előkelő társaságok kedvence lett. 1879-ben jelent meg első verseskötete, Poems címmel. Szellemes előadásaival, melyeket a szépség, a dekadens életélvezet filozófiáját hirdette, nagy sikert aratott az USA-ban és Kanadában. Az 1880-as években jelentek meg drámái: Vera, a nihilista lány és A páduai hercegnő. 1884-ben megnősült, két fia született. 1891-ben ismerkedett meg a fiatal lord Alfred Douglassal, aki maga is író volt. Esztétikai nézeteik egybeestek, s barátságuk akkor szokatlan kapcsolattá fejlődött. Douglas apja, Queensberry márki szodomitasággal vádolta Wilde-ot, amire ő rágalmazási pert indított. A bíróság végül formailag rágalmazásért, valójában az ifjú lorddal folytatott homoszexuális kapcsolat miatt kétévi börtönre ítélte. Ennek következtében mind anyagilag, mind társadalmilag tönkrement. 1897-es szabadulása után Franciaországban telepedett le, s Párizsban halt meg nagy szegénységben. Kiemelkedő alkotása a Readingi Fegyház balladája, mely a szenvedő ember érzéseit, s az angol börtönviszonyokat írja le, s amely megnyerte számára az európai olvasók rokonszenvét. Jelentősek elbeszéléskötetei, A canterwille-i kísértet, a Lord Arthur Saville bűne, A boldog herceg. Wilde szerette magát aforizmákban kifejezni. `A bűn lényeges eleme a haladásnak`- állította, s ebben rokona lett Baudelaire-nek, Poe-nak, Verlaine-nek. Ennek az elvnek legtisztább kifejezése a Dorian Gray arcképe című regény, amely egy nagyvilági ifjú életét beszéli el az élet tetőpontjától a teljes elzüllésig. Híres darabja A lady Windermere legyezője, amelyben az arisztokrácia és a nagypolgárság hibáit, öncsaló világát veszi célba. Franciául írta a Salomét, a darabot Angliában betiltották, de Európában nagy sikere volt, Richard Strauss operát is írt belőle. További darabjai: A jelentéktelen asszony, Az eszményi férj, s a Bunbury visszatértek a vígjáték-műfajhoz. Wilde nyelvi bravúrjai mellett a jellem- és helyzetkomikumokat remekül kiaknázó, a színpadi hatásokhoz nagyon értő szerző.