2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hunyadi Mátyás hátrányos helyzetből indult

2006. február 24. 16:00

Ügyes személyi politika válságokkal

Mátyás egész uralkodása alatt "ügyes személyi politikát folytatott". Az egyik legelterjedtebb tévhit vele kapcsolatban, hogy mindig a köznemességet pártolta. Kristóf Ilona szerint erről "szó sincs", hiszen a vérpadra kerülőket csakis a köznemesség és a városi polgárság köréből válogatta. Birtok- és vagyonelkobzást természetesen alkalmazott a főrendek tagjaival szemben is; halálra azonban egyetlen egyet sem ítélt közülük.

Az 1464. évi koronázást követően az országgyűlés jogkörébe tartozó adómegszavazás és újoncozás szinte automatikussá vált, a gyűlés politikai szerepe a látszólagosságra süllyedt. (1478-ra odáig "fajult" a helyzet, hogy a rendek öt évre előre megszavazták az adókat, ebben a kérdésben tehát máris feleslegessé vált az összehívásuk.) 1467-es "adóreformja" mindössze a Károly Róbert óta életben lévő adónemek nevének megváltoztatását jelentette - miközben tartalmukban változás nem történt. A mélyen sértett kedvezményezetteknek ahhoz, hogy továbbra is élvezhessék a különböző adók alóli mentességet, hosszadalmas bürokratikus eljárás keretében újfent bizonyítaniuk kellett illetékességüket.

Ez a - minden érintett szemében rendkívül népszerűtlen - intézkedés, a mentességek eltörlése, leginkább is az erdélyi székelyeket sértette. A katonai szolgálatuk fejében adómentességben részesült székelyek  kötelezettségük alól nem kaptak felmentést. A dolog tehát úgy tetszett: "jobbágysorba taszítanák őket". A székelyek ezért a szászokkal összefogva  megnyerték maguknak a három erdélyi vajdát és az ő aláírásukkal megerősített levelet juttatták el Mátyáshoz. Tartalmilag a dokumentum "felért egy korabeli autonómiatörekvéssel". A három vajda szignója, amellyel kifejezték egyetértésüket az erdélyi helyzet tarhatatlanságára vonatkozólag, egyértelműen "komoly válságjelenségre utalt". Ennek ellenére Mátyás "lokális problémaként" kezelte a '67-es eseményeket. Az ezzel egyidőben kibontakozó délvidéki és felvidéki harcok sem tudták ráébreszteni, hogy helyi konfliktusnál azért jóval többről van szó. Megtorlásképpen végül "csak" az "erdélyi köznemesi vezetőket büntette meg (birtokelkobzás, lefejezés), az arisztokráciát bántatlanul hagyta. Kristóf Ilona szerint "mintegy száz évre kiírtotta az erdélyi nagybirtokos nemességet".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár