Xántus János

Xántus János 1825. október 5-én a Somogy megyei Csokonyán született székely eredetű családban. Apja, Xántus Ignác a Széchenyi-család Somogy megyei birtokainak jogi ügyintézője, 1828-tól Somogy vármegye főügyésze volt. Fia a gimnázium első évét a győri bencés gimnáziumban végezte, majd Pécsre került a püspöki líceumba. Jogi stúdiumait Pécsett abszolválta, majd 1847-ben Pesten tett ügyvédi vizsgát.

Az 1848-as forradalom idején Xántus nemzetőrnek állt, részt vett a pákozdi csatában is. 1849 februárjában elfogták, s a világosi fegyverletétel után a császári hadseregbe sorozták, ahonnan hamarosan sikerült megszöknie. 1850-ben Londonba ment, ám másfél év után a kilátástalanság tovább űzte Amerikába. A "korlátlan lehetőségek hazájában" változatos életet élt, ám sok megpróbáltatást kellett elviselnie. Volt újságkihordó, matróz, boltos-segéd, könyvkereskedő, zongoratanár, gyógyszerész, nyelvtanár, csatornaásó, kubikos. Részt vett a transzkontinentális vasút nyomvonalának kijelölésében, az Arkansas folyó forrásvidékének feltérképezésében. Indiana állam területén topográfiai felméréseket végezve állat- és növénytani anyagot gyűjtött, majd meteorológiai megfigyeléseket végzett a Csendes-óceánon. Amerikában vált elismert természetrajzi gyűjtővé.

A los angelesi állatkert

Családja 1856 elején Csokonyáról Győrbe költözött. 1856 decemberétől Xántus Amerikából ide küldte leveleit, amelyeket Prépost István hírlapíró - a szerző jóváhagyásával - kötetbe foglalt, és 1858 nyarán megjelentetett Pesten "Levelek Éjszakamerikából címmel". 1858 őszére elkészült az Utazás Kalifornia déli részeiben című művének kézirata is, amely 1860 elején jelent meg. Állítólag Karl May ennek hatására kért engedélyt Xántustól arra, hogy Winnetou sápadt arcú barátját, Old Shatterhandot megmintázhassa a magyar utazóról.

Publikációi, állat- és növénytani gyűjtőmunkája elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1859 decemberében levelező tagjává választotta Xántust Jánost, aki nemzeti hősnek kijáró tisztelettől övezve 1861. november 18-án érkezett vissza Győrbe. Győr megye a törvényhatósági bizottság tiszteletbeli tagjává választotta. Közben a Győri Közlönyben megjelenttette nyugat-mexikói utazásairól írott leveleit.

1862. június 22-én Xántus visszautazott New Yorkba. Útjának egyes állomásairól színes tudósításokat küldött a győri lap számára Levelek külföldről címmel. 1862 decemberében kinevezték amerikai konzulnak Mexikó egyik kikötővárosába, Manzanillóba. 1863 júliusában felmentették konzuli állásából, s hajóbiztosítási ügynökként tevékenykedett. Ekkor érte itthonról Rómer Flóris üzenete, hogy megválasztották a pesti állatkertet szervező bizottság elnökének.

1864. július 16-án tért haza. Megromlott egészsége miatt Ó-Tátrafüredre utazott gyógykezelésre, majd erdélyi körutat tett, meglátogatva rokonait. Győrött megírta a Magyar gőzhajózás érdekében című értekezését, mely a Győri Közlönyben jelent meg négy részben. Barátaival egy új kaszinó létrehozásán fáradozott, s Győri Lapok címmel újságalapítás gondolata is foglalkoztatta. A városi hatóság egyiket sem támogatta, vállalkozásait kudarc kísérte.

1865 őszén Pestre költözött, ahol 1866-ban ő lett az állatkert első igazgatója. 1868 végén Eötvös József miniszter támogatásával kelet-ázsiai gyűjtőútra indult, melynek nyomán nagy mennyiségű természettani és néprajzi anyaggal gyarapította a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményét. Hazatérése után, 1872. március 5-én a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának igazgatóőre lett, s ekként egy önálló néprajzi múzeum megalapításán fáradozott. Ennek emlékére 2003 óta március 5-én ünnepeljük a Néprajzi Múzeum napját.

Xántus János munkásságának eredményeit számon tartja a néprajztudomány, a muzeológia, a természettudomány és a geográfia. Elborult elmével, 1894. december 13-án - 69 éves korában - hunyt el Budapesten. Hamvait a Kerepesi temető díszsírhelyén helyezték örök nyugalomra. 1951-ben Győrött múzeumot neveztek el róla.

(Múlt-kor/Panoráma - Sajtóadatbank)