I. Bajbarsz

Háború a Közel-Keleten

Bajbarsz a becsvágytól hajtva arra törekedett, hogy a keresztesek ellen Szíriában folytatott szent háborúban felülmúlja Szaladinnak, az Ajjúbida-dinasztia megalapítójának érdemeit. Miután elismertette magát szultánként, nekilátott katonai ereje megszilárdításának és növelésének. Újjáépíttette a mongolok által lerombolt szíriai várakat és erődöket, új teherszállító és csatahajókat állított hadrendbe. A keresztesek elleni erők központi irányítása érdekében egy államban egyesítette Szíriát és Egyiptomot, a három legjelentősebb város megszerzésével pedig véget vetett az Ajjúbida-hercegek uralmának Szíriában. 1265 és 1271 között szinte évente indított hadjáratot a keresztesek ellen. 1265-ben visszavette Arzsúfot a máltai lovagrendtől. Elfoglalta Atlitot és Haifát, majd 1266 júliusában hosszú ostrom után bevette a templomos lovagok helyőrségét, Szafed városát. Két évvel később Jaffa ellen indult, és ellenállás nélkül elfoglalta a települést. A bevett városok közül Antiochia (1268. máj.) volt a legjelentősebb 1271-ben további erődítményekre tette rá a kezét, végleg megpecsételvén a keresztesek sorsát, akik területi veszteségeik után nem tudtak többé talpra állni, s így végül is Bajbarsz hadjáratai tették lehetővé, hogy a későbbi mamlúk szultánok végleges győzelmet arassanak az európai seregek fölött.
Szultánsága idején végig arra törekedett, hogy feltartóztassa azokat a mongol hadakat, amelyek Szíriát északról és keletről folyamatosan fenyegették. Uralkodásának 17 éve alatt kilenc alkalommal ütközött meg a perzsiai mongolokkal, azonban nemcsak külső, hanem belső ellenségekkel is meg kellett küzdenie. Miután 1271 és 1273 között elfoglalta a fanatikus iszlám szekta, az asszaszinok fő erősségeit, felszámolta a csoport szír tagjainak tevékenységét.
Bajbarsz a mongolok szövetségeseiként harcoló keresztény örmények ellen is felvette a küzdelmet; elpusztította földjeiket, és kifosztotta főbb városaikat. 1276-ban, a szeldzsuk csapatok és mongol szövetségeseik leverése után, a személyes vezetése alatt álló mamlúk csapatok elfoglalták a kappadókiai Caesarea városát (ma Kayseri, Törökország). Egyiptom déli és nyugati határainak megerősítése érdekében Núbia és Líbia ellen is hadjáratot szervezett.

1. Hatalomváltás a mamelukok élén
2. Háború a Közel-Keleten
3. A diplomata uralkodó

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

1. világháború

• Angyal a pokolban: Andrássy Ilona, a lelkiismeretes ápolónő
• Lassan lendült mozgásba az amerikai hadigépezet az első világháborúban
• Első világháborús karabélyok kerültek a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumba
• A világháborúban és merényletekben is majdnem odaveszett Olaszország diktátora
• Amerika első világháborús hadba lépéséhez vezetett a német tengeralattjárók pusztítása
• Franciaország kimerítését célozta a verduni Ítélet-hadművelet