I. Dareiosz

Dareiosz, az államszervező

Bár Dareiosz megszilárdította elődei hódításait, és újabb területeket csatolt birodalmához, a perzsa történelembe elsősorban államszervezőként írta be nevét. Befejezte a birodalom szatrapiákra (tartományokra) történő felosztását, amit még Nagy Kürosz kezdeményezett, s meghatározta, hogy az egyes tartományoknak mennyi adót kell fizetniük évente. Uralkodása idején nagyra törő és előrelátó terveket valósítottak meg a birodalomi kereskedelem fellendítésére. Egységesítették a pénzrendszert, a súlyokat és a mértékegységeket, fejlesztették az úthálózatot és a tengeri útvonalakat.

A kariandai Szkülax vezetésével egy perzsa expedíció lehajózott az Induson, s felfedezte a folyó deltáját Egyiptommal összekötő tengeri útvonalat. Dareiosz uralma idején megjavították és befejezték a Nílust a Vörös-tengerrel összekötő csatornát, melynek építését még valószínűleg I. Neko egyiptomi fáraó a Kr. e. VII. században kezdte el.

Miközben a mértékegységek szabványosításával Dareiosz egységes kormányzás alá akarta vonni a birodalom területén élő népeket, Kürosz példáját követve tiszteletben tartotta a vallási intézményeiket. Egyiptomban például felvett egy helyi egyházi címet, s tevékenyen támogatta a vallásgyakorlást. A Kharga-oázisban templomot építtetett Amon isten tiszteletére, adományt juttatott az idfúi templomnak, s több szentélyt helyreállíttatott. Engedélyezte az egyiptomiaknak, hogy ismét megnyissák a szaiszi templomban működő orvosképzőt, s utasította szatrapáját, hogy a helyi papokkal egyeztetve hozza meg törvényeit. Az egyiptomi hagyományok az ország egyik legnagyobb jogalkotójaként és jótevőjeként tartják számon, Kr. e. 519-ben engedélyezte a zsidóknak, hogy - Kürosz korábbi rendeltével összhangban - újjáépítsék a jeruzsálemi Templomot. Néhány szakértő szerint Dareiosz feliratai arról tanúskodnak, hogy vallási meggyőződésére Zarathustra tanításai is hatottak, s valószínűleg az ő nevéhez fűződik a zoroasztrizmus államvallássá válása Perzsiában.

Uralma alatt élte virágkorát az Akhaimenida-építészet, az ekkor kialakult stílus a birodalom bukásáig változatlan maradt. Kr. e. 521-ben az uralkodó Szúszát tette meg a birodalom központjának, helyreállíttatta a város erődítményét, és építtetett egy fogadócsarnokot (apadana), valamint egy lakóhelyül szolgáló palotát. A palota alapításáról szóló feliratok beszámolnak arról, hogyan hozatott a birodalom különféle részeiből mestereket és anyagokat az építkezéshez. A szülőföldjén, Fárszban fekvő Perszepoliszban új királyi székhelyet alakított ki, amely átvette a korábbi főváros, Paszargadai szerepét. Dareiosznak tulajdonítják a város erődítményeinek, apadanájának, tanácstermének, kincstárának és palotájának megépítését, bár mindezek az épületek csak a halála után készültek el. Dareiosz építkezett Ekbatanában és Babilónban is.

1. Út az egyeduralomhoz
2. Dareiosz, az államszervező

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2010

• Az igazi Trebitsch
• Magyarországi gyász Sztálinért: "Meghalt mélységes megrendelésre"
• Romkert: egy Vas megyei kastély kálváriája
• Két magyar motoros kalandjai a Föld körül
• A kannibál gróf kalandjai
• Március 15. vagy április 11.? Egy nemzeti ünnep viszontagságai
• Hidegre tett konfliktus: harc az Antarktiszért
• Hogyan vált a házastársi erőszak bűncselekménnyé?
• A heraldikai káposzta története Ambrus Lajos tolmácsolásában