Albán holokauszt Koszovóban

Az egyik legmértékadóbb belgrádi újságnak számító Danas azt írja, hogy munkatársa teljes titokban készített interjút egy szkopjei étteremben egy személlyel, aki féltve saját és családja biztonságát nem kívánta elárulni a nevét. Arról viszont nyíltan beszélt, hogy az 1999-es koszovói válság idején, amikor a NATO gépei bombázták Jugoszláviát, albán civilek holttestét égették el egy dél-szerbiai gyár kemencéjében. Erről a bűntényről első ízben tavaly decemberben tájékoztatta a nyilvánosságot a múlt bűneinek feltárásával foglalkozó Natasa Kandic, a Humanitárius Jogi Alap (FHP) elnöke. Kandic asszony akkoriban a Danas hasábjain pontosan leírta, mi hogyan történt, a háborús bűntényekkel foglalkozó belgrádi különbíróság ügyészsége azonnal foglalkozni kezdett az üggyel. Néhány héttel később Kandic asszony megkongatta a vészharangot, mondván, cikke megjelenése után Surdulicában, Vladicin Hanban és Vranjéban megfélemlítik és fenyegetik a polgárokat, hogy felfedjék az FHP forrásait.

A Danasnak nyilatkozó tanú elmondásából arra lehet következtetni, hogy Kandic vádjai és félelmei egyáltalán nem alaptalanok. Az illető a surdulicai Mackatica gyárban történtekről beszél, tanúsítja, hogy albánok holttesteit égették el az üzem kemencéjében. Az illető szerint a válság idején egy olyan intézményben dolgozott, ahol "nagyon sok ember megfordult". Először a surdulicai polgároktól értesült arról, hogy kamionokkal albán holttesteket szállítanak Mackaticába.

Az illető számára ez hihetetlennek tűnt, de a híresztelések helytállóságára akkor döbbent rá, amikor hallotta az állambiztonsági szolgálat (RDB) helyi emberei, a rendőrség és az igazságszolgáltatás közötti beszélgetéseket. Akkoriban a surdulicai RDB tisztségviselői "sérthetetlenek" voltak. A tanú családja biztonsága érdekében nem kívánja a nyilvánosságra hozni, hogy kik irányították az akciót, de teljesen bizonyos abban, hogy kész gépezet működik a tömeggyilkosságok elfedésére. Surdulicában félelem és bizalmatlanság uralkodik - mondta az illető, amjd hozzáfűzte, hogy ha valaki bukik a titkosszolgálat vagy a rendőrség vezetői körül, akkor bukik mindenki.

Natasa Kandic korábbi írásában azt állította, hogy a bűntényt a titkosszolgálat hírhedt ezredese, Milorad Ulemek Legija irányította (korábban felesége nevét használta, Milorad Lukovic Legijának hívták), aki a Djindjic-per elsőrendű vádlottja, és akit a múlt hónapban három politikai bűncselekmény elkövetése miatt ítélt el a belgrádi kerületi törvényszék.

(Múlt-kor/MTI)