A boszorkányüldözés a kis jégkorszak következménye volt
2005. február 10. 12:02
Egy harvardi közgazdász szerint a boszorkányüldözések intenzitása a klimatikus viszonyok váltakozásával járt együtt. 1520 és 1770 között a hőmérséklet drasztikus csökkenése a boszorkányperek számának növekedését eredményezte.
| ||
| Vatikáni dokumentumgyűjtemény az inkvizícióról Boszorkányűző üvegcsét találtak Angliában A salemi boszorkányok titka |
Ha a víz színén lebeg, akkor boszorkány, ha elsüllyed, akkor ártatlan - az ördög teremtményeinek tartott boszorkányok perében nem sokat törődtek a bizonyítási eljárás irracionális voltával.
A 13-19. századig egymillió embert végeztek ki Európában boszorkányság vádjával. A perek és a kivégzések döntő többsége a 16-17. században történt. Az áldozatok zömmel szegénységben élő nők, elsősorban özvegyek.
A kutatók számos teóriát álítottak fel, hogy megmagyarázzák a jelenség okait. Egyesek úgy vélték, hogy a női kuruzslók és bábaasszonyok elleni hadjárat a szárnyait bontogató, férfidominanciát tükröző modern orvoslás megteremtésével függ össze. Mások a reformáció okozta szellemi, világnézeti felfordulással, vagy a vén földrészen végigsöprő, a kortársak számára az ördögi hatalom megerősödését jelző szifiliszjárvánnyal kötötték össze a boszorkányok elleni fellépések gyakori megjelenését. Az óceán túlpartján történt eseteket is meglehetősen kacifántos magyarázatokkal látták el. A Massachusetts állam területén fekvő Salem városának lakosai például gombafertőzésen átesett rozs elfogyasztása után a testükben felhalmozódott jelentékeny hallucinogén anyag hatására kezdték üldözni a boszorkánysággal vádolt némbereket.
Egy harvardi közgazdász nemrég megdöbbentően egyszerű okot tár felt a jelenség magyarázatában. Emily Oster szerint a boszorkányüldözések intenzitása végső soron a klimatikus viszonyok változásától függött. A kutatónő a korábbi gyakorlattól eltérően, nagyon részletesen, évtizedről évtizedre haladva követi az éghajlati viszonyok és a lezajlott perek számának alakulását.
Oster eredményei szerint 1520 és 1770 között (az ún. kis jégkorszak idején) a hőmérséklet drasztikus csökkenése a boszorkányperek számának látványos növekedésével járt együtt. Az összefüggés hátterében az áll, hogy a mostoha időjárás a terméshozam nagy mértékű csökkenésével járt, s az éhező, szenvedő lakosság valami magyarázatot keresett az égi csapásra. Az igen erősen gyökeret vert hiedelem - miszerint a Földön alvilági lények garázdálkodnak és ördögi hatalmuk birtokában átokkal sújtják a termést - VIII. Ince pápa 1484-ben kiadott bullájából származik és a reneszánsz Európában kedvező táptalajra talált.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- DNS-vizsgálattal azonosítottak egy amerikai függetlenségi háborúban elesett katonát 07:41
- Ötféle teát semmisítettek meg a bostoni teadélután során tegnap
- Pandzsábi iratokból azonosítottak 9909 világháborús áldozatot tegnap
- Korai keresztény templom romjaira bukkantak egy halpiac alatt tegnap
- Ősi hólyagkő-eltávolító eszközt találtak egy ókori bolgár városban tegnap
- Mégsem mérgezés végzett a 16. századi Medici fivérekkel tegnap
- Máig rejtély, hogyan kerültek emberi csontok az Antarktiszra 2026.07.05.
- Három különleges földmérő eszköz segítette a római útépítők munkáját 2026.07.05.















