A Lánchíd története

Széchenyi Istvánt 1821-ben kezdte foglalkoztatni egy állandó pesti híd gondolata, amikor jégzajlás közepette kelt át a Dunán. Ezután több hídterv is készült, de a hatóságok attól tartottak, hogy a hídpillérek növelik az áradások és jégzajlások veszélyét. Hosszas vita után az országgyűlés az 1836. évi XXVI. törvénycikkben intézkedett az első állandó magyarországi Duna-híd építéséről. A hídügy intézésére alakult testület elnöke Széchenyi lett, aki magyar pénzemberekkel tárgyalt, de végül csak Sina György bécsi bankártól kapott pozitív választ, 1837-ben. Sina hívta Pestre William Tierney Clark angol mérnököt, akinek három hídját, köztük Marlow-ban, a Temze fölött ma is álló lánchídját Széchenyi és Andrássy György is megtekintette 1832-ben.

A helykiválasztás nem igazán volt szerencsés, hiszen a híd Budán nekiszaladt a Várhegynek, s így szükségessé tette (1857-ben) az alagút megépítését is. A hídügyi testület 1838-ban Clark a fentieknek megfelelő, 380 méter hosszú háromnyílású hídtervét fogadta el. Az építkezés vezetésére W. Clark névrokonát, Adam Clarkot kérte fel. 1842 augusztusában nagy társadalmi esemény volt a híd alapkövének elhelyezése. A pillérek, hídfalak 1847 júliusára készültek el. A vasszerkezet szerelését a szabadságharc eseményei hátráltatták. 1848. július 18-án az utolsó beemelendő elemet tartó csigasor vonólánca leszakadt, magával ragadva a munkahidat és a rajta álló Széchenyi Istvánt, aki azonban jó úszó volt, és megmenekült.

Az épülő útpályán 1849. január 1-jén haladt át az első kocsi, majd a hetvenezres osztrák sereg. Hentzi császári tábornok utasítására 1849 májusában, Buda ostromakor fel is akarták robbantani, de ez szerencsére nem sikerült. A hidat 1849. november 20-án avatták fel, Széchenyi, aki a legtöbbet tett megépüléséért, soha nem ment át rajta - ekkor már a döblingi ideggyógyintézetben élt. A Lánchíd az 1873-ban egyesített Budapest, és az egész ország jelképe lett. 1913-15 között újjáépítették.

A II. világháborúban, Budapest ostromakor, a visszavonuló német csapatok Lánchidat is, illetve annak pesti lánckamráját is 1945. január 18-án felrobbantották.  Az újjáépítés után az ünnepélyes átadás 1949. november 20-án, száz évvel az első hídavatás után történt meg. A hidat 1973-ban, majd 1987-ben felújították.

(MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

hidegháború

• Meghibásodás miatt oldottak ki Kanada felett az amerikai atombombák
• Megrendítő beszédet mondott a berlini fal árnyékában J. F. Kennedy
• Nagy-Britannia és Franciaország is elvesztette nagyhatalmi státuszát a szuezi válság után 
• Félelmetesen közel került a világ az atomháborúhoz a kubai rakétaválság idején
• Börtönnel „jutalmazta” a róla szóló viccek terjesztőit Enver Hodzsa
• Reagan és Gorbacsov izlandi találkozójával kezdődött a hidegháború enyhülése 
• A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát
• A szovjet vezetés paranoiája 1983-ban majdnem a harmadik világháború kirobbanását okozta
• A Castro-kormányzat megdöntésére irányuló kísérlet volt a CIA egyik leglátványosabb kudarca