Hogyan épülhettek a piramisok?

A lépcsős piramis: korai próbálkozás

A gizai síkságon, Kairo közelében emelkednek a híres-hírhedt egyiptomi piramisok. Az ókori világ hét csodájából egyedüliként - és legöregebbként - fennmaradt emlékművek már több mint négy és félezer éve őrzik a Nílus bal partját. Időszámításunk előtt 2700 körül kezdtek el az egyiptomi Óbirodalom fáraói piramisokat építeni. Az építményeknél megfigyelhető a piramisépítés technikájának 8 bármi is legyen az) fejlődése. A legrégibb a szakkarai, ún. lépcsős piramis. Nevét arról a sajátosságáról kapta, hogy esküvői tortához hasonlóan egyre kisebb alapterületű emeletekből áll. Ez a piramisverzió viszonylag könnyen felhúzható, és - a többivel összehasonlítva - nem is túl impozáns, ezért a fáraók nem is elégedtek meg vele.

A legenda szerint egy zseniális ember, Imhotep építette az első igazi piramist. Bár az igaz, hogy nem első nekifutásra. A tört piramis a még mindig álló bizonyítéka annak, hogy mindig a harmadik próbálkozás az iagzán eredményes. Ez a piramis már "igazi" piramisnak indult, de falainak dőlésszögét rosszul határozták meg, 45 helyett 60 fokban, de már az építés közben rádöbbentek arra, hogy túl meredek szögben emelkedő építmény meglehetősen instabil. A falak dőlésszögét ezután 45 fokra vették, ezért ennek a piramisnak a felső harmadán a falak szöge hirtelen megváltozik, és ezzel az építmény elvesztette szimmetriáját.

Imhotep második próbálkozásánál a piramist kiegészítette egy simára csiszolt homokkövekből álló falburkolattal, de annak súlyát nem bírta ki az építmény, és a burkolat megcsúszott, magával ragadva az épület felső részét. Imhotep nem adta fel, hanem nekifogott egy harmadik, igaz a másik kettőnél jóval kisebb piramis építéséhez. Ez a piramis szolgált végül mintául minden más piramisnak: négyzetes alapjával, csúcsain találkozó, háromszög alakú negyvenöt fokban döntött oldalaival, és tökéletes észak-déli tájolásával.

Vízben álló piramisok, lebegõ kövek

Sörös István geodéta, felfedezõ elõadása 2003. november 19. szerda 18.00, a Mûegyetem Informatika Épülete, Budapest XI., Magyar tudósok körútja 2. Kozma László terem földszint (B 028)

Messzire ragyogtak csúcsaik...

A piramisok közül messze a legimpozánsabb a Kheopsz (Nagy) Piramis. 137 méteres magasságával és kb. 6,4 millió tonnás súlyával a világ egyik legnagyobb magában álló épülete mind a mai napig. Szinte hihetetlen pontossággal építették: 229 méterszer 229 méteres alapjánál a méreteltérés nem haladja meg a húsz centimétert, kövei olyan simán illeszkednek egymáshoz - minden kötőanyag nélkül, hogy réseik közé egy papírlapot sem lehet becsúsztatni. Fénykorában az épületet fehéren ragyogó márvány és homokkő burkolat borította, a tetetjét elektrumból készített sziporkázó csúcsdísszel koronázták. Föld alatti templom és kazamatarendszer, több száz kőből faragott szobor - köztük a híres Szfinx - tartozott hozzá.

De hogyan építették, az máig rejtély. Ennek a régészeti rejtélynek nyomába eredt Sörös István geodéta, felfedezõ Vízben álló piramisok, lebegõ kövek című könyvében, ahol az egyiptomi nagy piramisok építéstechnológiáját vizsgálja különös tekintettel a víz szerepére az ókori megalitikus építészetben.

A szerző előadására 2003. november 19-én, szerdán, 18.00 órától a Mûegyetem Informatika Épületében kerül sor.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

őszi különszám
Múlt-kor magazin 2022

• Lenyűgöző történeteink – Megjelent a Múlt-kor 2022. őszi különszáma
• Atomkatasztrófa Csernobilban
• Anglia ébresztőóra-emberei
• Tánc a túlélésért
• A legyőzhetetlen Gerevich Aladár
• Ha megmozdul a magyar föld
• A Post-it születése
• Az első magyar híd a Duna fölött
• Dobozos (s)öröm