Romániában van a kontinentális Európa legkorábbi emberi lábnyoma

Az összesen négyszáz emberi lábnyomot 1965-ben fedezték fel a Bihar megyei Ciur-Izbuc barlangban. A kutatók kezdetben úgy gondolták, hogy a lábnyomokat 10-15 ezer évvel ezelőtt élt emberek hagyták maguk után, ám a lelőhelyen talált medvecsontokon végzett radiokarbonos vizsgálatok azt valószínűsítik, hogy a Homo sapiens jóval korábban, nagyjából 36 500 éve járt a barlangban - állítja David Webb antropológus, a pennsylvaniai Kutztown University kutatója.

A kutatók összesen 51 - hat-hét embertől származó - lábnyomot elemeztek, olvasható az American Journal of Physical Anthropology július 7-i számában. A felfedezés azért jelentős, mert az eddig ismert legkorábbi európai lábnyom 33 ezer éves. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, az Afrikán kívüli legkorábbi emberi lábnyomokat a Brit-szigeteken, a kelet-angliai Norfolkban fedezték fel; a több mint 800 ezer éves leletekre Happisburgh partjainál, egy ásatási terület közelében bukkantak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
• A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
• Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
• Batu kán és a szláv favágók