"Ha Benes nincs, Csehszlovákia sem lett volna"

"Merem állítani, hogyha Edvard Benes elnök nem lett volna, a második világháború után Csehszlovákia sem lett volna. Úgy gondolom, végre tudatosítanunk kell, hogy a néha helyénvaló, máskor téves bírálatok ellenére senki sem tudja elvenni tőle mindazt, amit valójában ezért az országért, mindannyiunkért tett" - jelentette ki Duka Benes egykori villájának kertjében, ahol a volt államfő (1884-1948) nyugszik. Duka szerint Benest joggal nevezik "felszabadító elnöknek" (Tomás Garrique Masarykot (1850-1937), Csehszlovákia első elnökét hagyományosan az "államalapító elnök" megnevezés illeti).

Az érsek elismerte, hogy Benes történelmi szerepéről még Csehországban is megoszlanak a vélemények. Míg egyesek rendkívül tehetséges diplomatának tartják, akinek kulcsszerepe volt a csehszlovák állam megalapításában (1918), majd a második világháború utáni felújításában (1945), mások élesen bírálják azért, hogy 1948-ban nem lépett fel a kommunista hatalomátvétel ellen.

A németek, osztrákok és magyarok elsősorban azért bírálják Benest, mert a második világháború után kiadott dekrétumaival kollektív módon háborús bűnösnek nyilvánította a csehszlovákiai németeket és magyarokat.

Duka beszédében e vitákra konkrétan nem tért ki, de megemlítette: Benesnek nagy érdeme, hogy képes volt egyesíteni az ország lakosságát. Példaként azt hozta fel, hogy államfővé választását 1935-ben "a cseh, a szlovák, a lengyel, a magyar és a szudétanémet parlamenti képviselők egyaránt támogatták". Ugyanakkor elismerte, hogy a keresztény pártok képviselőit erre az akkori pápa kérte fel.

A Sezimovo Ústíban tartott megemlékezésen a vezető cseh politikusok közül csak Vojtech Filip, a képviselőház kommunista alelnöke vett részt. Ez azért érdekes, mert a volt szocialista rendszerben a korabeli történetírás döntően negatív színben tüntette fel Benest, míg a mai kommunisták Benes legnagyobb tisztelői közé tartoznak.

Prágában az évforduló alkalmával Milos Zeman és Ivan Gasparovic cseh és szlovák államfő, illetve Václav Klaus volt cseh államfő megkoszorúzta Edvard Benes szobrát a cseh külügyminisztérium székháza előtt. Benes több mint másfél évtizeden át állt a csehszlovák diplomácia élén.

Érdekesség, hogy Klaus kettős minőségében volt jelen az aktuson: mint volt államfő, s mint a jelenlegi pozsonyi cseh nagykövet, Lívia Klausová férje. A prágai sajtó szerint Klausová jutalmul kapta meg a fontos diplomáciai posztot, azért hogy a Klaus-házaspár a választási kampányban nyíltan Zemant támogatta.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe