A múzeum, ahol 22 kilométert kell gyalogolnunk
2014. március 17. 08:33 MTI
Kétszázötven éve, 1764. március 16-án alapította meg Szentpétervárott Nagy Katalin orosz cárnő a világ egyik legnagyobb és legismertebb múzeumát, az Ermitázst.
Korábban
A múzeumegyüttes a Szentpétervár központjában fekvő Palota tér Néva folyó felőli oldalán található, mellette az Admiralitás, vele szemben a Vezérkar épülete áll. A hatalmas anyagnak öt épület ad otthont: a Téli Palota, a Kis Ermitázs, a Régi és az Új Ermitázs, valamint az Ermitázs Színház. A Téli Palotát 1703-ban kezdte építtetni Nagy Péter, a hatalmas barokk épület fényűző díszítése a kor bármely uralkodójának palotájával felveszi a versenyt, a Téli Palota és az Ermitázs is carrarai márvánnyal, gránittal, aranyozott bútorokkal, intarziás ajtókkal és mennyezettel, gobelinekkel, velencei csillárokkal díszített.
A múzeum alapját egy berlini kereskedő gyűjteménye képezte, amelyet a cárnő 1764 elején vásárolt meg, II. Frigyes porosz király orra elől. A kollekció őrzésére épült a kétemeletes Kis Ermitázs, amely a barokk és a neoklasszicizmus stílusjegyeit egyesítette. Az 1775-re befejezett épület egyben menedékként is szolgált Katalin számára, ahol bizalmasaival szórakozhatott - innen az ermitázs elnevezés (franciául az hermitage remetelakot jelent). Amikor az egyre gyarapodó gyűjtemény és a cárnő könyvtára már nem fért el itt, Katalin megépíttette a később Régi Ermitázs néven ismertté vált, az első épülettel harmonizáló háromemeletes palotát, s ugyancsak 1787-re fejezték be az Ermitázs Színház építését is, ahol a bálokat és mulatságokat rendezték.
A 19. század közepén épült meg a Régi Ermitázs mögött az Új Ermitázs, az itt található műkincsekből 1852-ben nyílt meg a nagyközönség által is látogatható Birodalmi Ermitázs Múzeum. A monarchia bukása után, 1917-ben az új bolsevik kormány az Ermitázst és a cárok lakhelyéül szolgáló Téli Palotát állami múzeummá nyilvánította.
Az Ermitázs anyagát a húszas években az államosított magángyűjtemények gyarapították. A második világháborúban, még mielőtt a német gyűrű bezárult volna az akkor Leningrádnak nevezett város körül, a teljes kollekciót az Ural mögé, Szverdlovszkba (ma: Jekatyerinburg) szállították. A blokád megtörése után az épületekben keletkezett károkat helyreállították, a múzeum még 1945-ben újra megnyílt.
Az Ermitázs Múzeum több mint 4 millió darabos gyűjteménnyel rendelkezik, ennek még az 535 termes Téli Palotában is csak kis része fér el, a többi raktárakban pihen. Az épületben még így is 22 kilométert kell annak gyalogolnia, aki a teljes kiállított gyűjtemény minden egyes darabját meg szeretné tekinteni.
A gyűjteményben az olasz reneszánsz, a holland barokk, flamand és francia mesterek alkotásai találhatók, köztük olyan művészek remekei, mint Raffaello, Leonardo, Michelangelo, Rembrandt, Rubens, Monet, Renoir, Cézanne, Van Gogh és Picasso, megtekinthető a trónterem, több cári hintó. Az Ermitázs féltett kincsei közé tartozik a világon egyedülálló szkíta fegyver- és ékszergyűjtemény, a világ egyetlen, a szászánida Iránból származó ezüstgyűjteménye, itt található a világ egyik legértékesebb numizmatikai gyűjteménye, a legértékesebb arany- és drágakő műkincseket az Arany- és Gyémántszoba rejti.
A múzeumnak négylábú őrosztaga is van: az Ermitázs macskalakóit a legenda szerint még Katalin idején vitték Kazanyból Szentpétervárra, s ők azóta védelmezik a műtárgyakat a rágcsálóktól. Mivel a macskák körében - lévén szapora állatok - egy idő után erős munkanélküliség mutatkozott, évente macskanapon gyűjtenek adományokat és keresnek gazdát a felesleges cicáknak. Az Ermitázs kiállításait évente két-három millióan látogatják, a múzeum az IBM-mel együtt hozza létre az internetről elérhető digitális katalógusát, amely már elérhető a www.hermitagemuseum.org oldalon.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán 18:05
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király 16:05
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában 15:05
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
