Sada Mire: Szomáliföld megmentője

Sada Mire csupán 35 éves, de már vagy egy tucat olyan helyszín felfedezése fűződik a nevéhez, amely joggal pályázhat a világörökségi címre. Mire a londoni School of Oriental and African Studies ösztöndíjasa, a szakadár állam, Szomáliföld régiségügyi osztályának vezetője, jelenleg az egyetlen olyan régész, aki a régióban dolgozik.

A hölgy mindössze 14 éves volt, amikor az országban fellángoló polgárháború miatt el kellett hagynia szülővárosát, Mogadishut. Küldetése lehetetlennek tetszik a jelenlegi körülmények között: megőrizni a gyarmati időkben kirabolt és a most is veszélyeztetett nemzeti kulturális örökséget, s megvédeni azt a folyamatos puskaropogás zajában.

A régió rendkívül gazdag a régészeti leletekben, amelynek megóvásáért Mire az utóbbi négy évben rengeteget tett egy általa vezetett ötvenfős csapat élén. Száz helyszínen talált sziklarajzokat, középkori iszlám városok maradványait és preiszlám keresztény sírokat. Számítása szerint legalább ezer hely vár arra, hogy felkerüljön Szomáliföld régészeti térképére.

Az egyik legcsodálatosabb felfedezés a tengerparti Berbera városa mellett található Dhambalinhoz köthető, ahol egyedülálló sziklarajzok kerültek elő. A gyönyörű színekkel készült, kiváló állapotban megmaradt rajzok háziasított állatokat ábrázolnak, s legalább ötezer évesek lehetnek. Vadállatok is – köztük egy zsiráf – láthatók a sziklákon, ami a klimatikus viszonyok megváltozására utal, lévén, hogy az emlős ma már nem él meg a sziklás, száraz helyen.

Mire még mindig emlékszik a húsz évvel ezelőtt történtekre, hogyan hajtották őket csordák módjára a fegyveresek, s hogy édesanyjának ékszereit kellett eladnia, ha ételhez akart jutni. A régésznő Svédországban kapott letelepedési engedélyt testvéreivel együtt, itt döbbent rá arra, hogy milyen kevéssé ismert Afrikának a gyarmati időszak és a rabszolgaság előtti története.

Munkája eddig Szomáliföldre korlátozódott, Afrika szarvának arra a részére, ahol jelenleg viszonylagos béke honol. Mégis, Mirenak Kalasnyikovokkal felfegyverzett őrök társaságában kell ingáznia a lelőhelyek között, s figyelnie a fel nem robbant aknára, illetve a minden bokorban megbúvó veszélyes kígyókra. Jelenleg több olyan helyszín is ismert, amelyet fegyveresek őriznek – ez nagy előrelépés, de az államalakulatnak például múzeuma továbbra sincs.

Mire emberi jognak tekinti a kulturális örökséget, szerinte a fegyveres konfliktusok és a tomboló éhínség közepette ez adhatja vissza népe büszkeségét. „Ha felfedezünk valamit, akkor el tudom mondani annak jelentőségét az embereknek, s az abból származó hasznot – a világörökségi státust – is. Ez büszkeséggel tölti el őket” – jelentette ki a szakember.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Tragikus véget ért űrutazásával rekordot állított fel Lajka kutya