Börtönbe költözhet a Szólásszabadság Háza
2009. március 8. 16:20
Táncsics Mihálynak, a cenzúra rendíthetetlen ellenfelének egykori börtönét, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, az amerikai kormány visszaadta a magyar népnek. A cenzúrát eltörlő rendszerváltás huszadik évfordulóján az OSA, a cenzúra, a propaganda, illetve az ellenük fellépő mozgalmak, a szamizdat dokumentumainak egyik legnagyobb archívuma, tervet dolgozott ki arra, hogy Táncsics egykori börtöne, a szólás szabadságának ügyét szolgálva kerüljön a köz tulajdonába.
Korábban
A szólásszabadság, az állami és egyházi cenzúra eltörlése a szabad szellemek egyik legalapvetőbb követelése volt a reneszánsz óta - áll az OSA kommünikéjében. Az európai polgári fejlődés, a modern demokráciák megszületése elválaszthatatlanul összefonódott a cenzúra elleni küzdelemmel, a szólásszabadság alkotmányos garanciáinak megteremtésével. Ma nincs olyan demokratikus jogállam, ahol a szólás- és sajtószabadság ne lenne kiemelten védett alkotmányos jog. A véleménynyilvánítás szabadsága, a vallás- és lelkiismereti szabadság, a sajtó- és a tudományos kutatás szabadsága, a közérdekű információkhoz jutás joga és a többi információs alapjog az alkotmányos demokráciákban két okból élveznek kiemelt megbecsülést: az önkifejezés, a személyes önkiteljesítés, a jó élet követése szabadságának éppúgy előfeltételei és garanciái, amiképp a demokratikus közélet fennmaradását, a demokratikus intézményrendszer működését is ezek a jogok szavatolják. A demokratikus jogállamokban ezt ma már szinte senki nem vonja kétségbe.
A Ház magja egy szerény, de szimbolikusan fontos történelmi gyűjtemény lenne, amely egy interaktív, virtuális térben szerkesztett kiállítás keretében mutatná be a szólásszabadság eszméjének születését, nemzetközi és hazai történetét, különös tekintettel a cenzúra történetére, a jogfejlődésre, a huszadik század totalitárius rendszereire és a cenzúra elleni küzdelemre idehaza, Európában és szerte a világon egészen a 20. század végéig. A kiállítás az európai és a magyarországi, valamint a szólásszabadság története szempontjából kiemelt jelentőségű észak-amerikai történések legfontosabb fordulópontjainak, legnagyobb hatású eseteinek részletes dokumentációjával és elemzésével mutatná be, hogyan, milyen konfliktusokon és küzdelmeken keresztül, milyen előrelépések és hátraarcok nyomán vált az elmúlt öt évszázadban a szólásszabadság a modern demokráciák egyik legfontosabb alkotmányos alapértékévé.
E köré a történeti mag köré csoportosulva a kiállítás jelenkori, a legújabb fejleményeket mindig követő és dokumentáló, így folyamatosan bővülő és változó része mintegy mátrix-szerűen ábrázolná a szólásszabadság és rokonai érvényesülésének kurrens problémáit, a velük összefüggő más információs jogok és szabadságok, demokratikus és jogállami értékek viszonyát, a legitim és illegitim korlátozás formáit, a direkt és indirekt politikai vagy társadalmi korlátozás, nyomásgyakorlás jellemző példáit és eseteit, illetve az ezekkel kapcsolatos friss fejleményeket, egyaránt merítve a hazai és a legfontosabb, legnagyobb port kavaró nemzetközi ügyekből, eseményekből.
A Ház azonban nem lenne pusztán múzeum és történeti emlékhely. Fórumot kíván biztosítani konferenciák, szemináriumok, szakmai találkozók számára is. Ám nemcsak a jogászok, szociológusok, politológusok és történészek találkozóihoz kínálna teret, hanem ennél tágabb körben, civil szervezetek, újságírók és laikusok számára is nyitott lenne. A konferenciák, vitaestek, találkozók egy része a Ház önálló programjába illeszkedne, de a Ház működhetne befogadó intézményként is.
A Ház egyik legfontosabb funkciója oktatási programok szervezése lenne középiskolások, főiskolások és egyetemisták részére a szólásszabadsággal és a vele rokon jogokkal összefüggő történelmi, jogi és kommunikációs témakörökben. A tanárok közreműködésével olyan interaktív gyakorlatok, események szervezhetőek, amelyeken a diákok újrajátszhatnak híres eseteket, ezáltal megismerkedve a kor szereplőivel és a főbb érvekkel, ellenérvekkel, avagy diszkusszív formában tárgyalhatnak meg friss, aktuális problémákat, konfliktusokat, fejthetik ki pro és kontra az álláspontjukat az adott ügyben, írhatnak riportokat, megjelent sajtóhírekre reflektáló kommentárokat. A ház látogatottságát, sikerét így elsősorban a fiatalok biztosítanák, akiknek érdekes, interaktív és alternatív oktatási lehetőséget nyújthat a Ház. A siker fontos eleme a tanárok érdekeltté tétele, a média egy-egy eseményre irányuló figyelme, de egyfajta állandó alapjáratot biztosítana az érdeklődők, turisták látogatása is.
A Ház esetenként befogadhat a „kifejezés szabadsága" jegyében művészeti eseményeket, táncot, zenei műfajokat, előadóművészeket és kiállításokat is, ugyanakkor nem akar versenytársa lenni a kulturális programokat nyújtó intézményeknek. Vitákat rendezhet a lelkiismereti és a tudományos szabadság kérdéseiről. Rendszeresen szervezhet a témakörébe vágó időszaki kiállításokat, illetve helyet adhat vendégkiállításoknak is. Egyes kiállításai, programjai utaztatható formában is elkészülhetnek és más helyszíneken is bemutathatóvá válnak. A Ház szakmai programjának és folyamatosan megújuló eseménykínálatának kidolgozása a mindenkori szakmai vezetés feladata, a Ház szellemének, rendeltetésének és az aktuális igényeknek megfelelően. A Ház a témakör közgyűjteményévé alakulhat, saját archívummal, könyvtárral, kutatóteremmel. Végül, a Ház egyedi koncepciója más országok számára is átvehetővé válhat.
További részletek, vita és koncepció az OSA oldalán
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap