2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Újjászületett a viktoriánus szuperszámítógép

2008. május 14. 11:00

A számítástechnika világa nagyon más volt 150 évvel ezelőtt - derült ki, amikor Charles Babbage viktoriánus feltaláló tervei alapján megépítették a világ első szuperszámítógépét.

Mikor felismerte, hogy a matematikai táblák rengeteg hibát tartalmaznak, ami például sok hajó elvesztését okozta, Babbage megpróbált keresni egy másik módszert: létrehozni egy gépet, amely nem szenved hibákban, nem merül ki és nem unja meg a számolást, mint az emberek. Ez az ötlet 1812 elején fogalmazódott meg fejében, s tervei szerint gőzgép hajtotta volna.

Három jól megkülönböztethető tényező befolyásolta: rendmániája, jól ismerte a logaritmus-táblát és dolgozott a Blaise Pascal és Gottfried Leibniz által kidolgozott számítógépekkel. 1822-ben, egy Sir Humphrey Davyhez címzett levelében írt a gépe számolásokra való alkalmasságáról és a matematikai táblák kinyomtatásának képességéről, így kifejtette a számológép alapelveit.

Be is mutathatta a differenciálgép névre elkeresztelt modelljét a Királyi Asztronómiai Társaságnak 1821-ben. Az a cél vezérelte ebben, hogy polinomtáblákat alkalmazzon számszerű ábrázoláshoz (ezt nevezte differenciálásnak). A Társaság helyeselte a tervet, és az angol kormány 1500 fontos díját is odaítélték neki 1823-ban.

A gép készítését elkezdte, de soha nem fejezte be. Két dolog miatt: az egyik, hogy a belső súrlódás és áttétel nem állt megfelelő szinten abban az időben, s az állandó vibráció problémákat okozott. A másik az volt, hogy az eredeti terveket megváltoztatta a gép készítése közben. 1833-ra 17 ezer font ellenére sem tudott kézzelfogható végleges eredményt felmutatni.

Az első differenciálgép 25 ezer alkatrészből állt. 15 tonnát nyomott és két és fél méter magas volt. A másodiknak csak a terveit készítette el. Ez az a gép, amit 1989 és 1991 közt építtettek meg, első számításait a Londoni Tudományos Múzeumban végezte el és 31 számjegyes eredményeket adott ki. A második géphez Babbage nyomtatót is tervezett.

A férfi tekintélye, és erőteljes kormányzati támogatása ellenére a gép sosem készült el. A tervek szép lassan feledésbe merültek, amíg azokat Doron Swade a londoni Tudománytörténeti Múzeumban meg nem találta. Ezekből készült el 1991-re a világ első viktoriánus szuperszámítógépe. A második, öt tonnás, és 8000 bronz, vas és acél darabból álló Difference Engine No. 2 nevű masina elkészítése hat évet vett igénybe. A technológiatörténet hiányzó láncszemének is tartott gép jelenleg a kaliforniai Szilícium-völgyben látható.

Swade szerint a gép egy igazi szörnyeteg, főként viktoriánus szemmel, és szerinte biztos, hogy ha ezt akkor megépítették volna, a történelem egész más irányba haladt volna. A mérnök szerint Babbage kudarca egyben a világ technikai visszaesését is hozta, hiszen az 1970-es évek elektrotechnikai forradalma azokat az alapelveket fedezte fel és alkalmazta újra, amiket ő már korábban kitalált.

Arról azonban a mai napig sokan vitáznak, hogy szuperszámítógéppel vagy csak egy szuperszámológéppel állunk szemben. Swade szerint mai fogalmaink szerint ez egy számológép, ám akkor a kor viszonyaihoz képesti bonyolultsága miatt minden bizonnyal számítógépnek nevezték volna.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár