Vitákban született az első felelős magyar kormány

Az országgyűlés két táblájának küldöttsége március 15-én utazott Bécsbe, hogy az uralkodó elé terjessze az alkotmányos átalakulást sürgető feliratot. A delegáció a megváltozott körülményekre való tekintettel azonban már Batthyány Lajos gróf azonnali miniszterelnöki kinevezését és István nádor teljhatalommal való felruházását követelte, sőt példátlan módon útban Bécs felé már a királyi választ is megfogalmazta.

A Batthyány-kormány tagjai. Névsor felülrõl lefelé és balról jobbra: Batthyány Lajos miniszterelnök, Szemere Bertalan belügyminiszter, Esterházy Pál, a király személye körüli miniszter, Klauzál Gábor ipar- és földmûvelésügyi miniszter, Kossuth Lajos pénzügyminiszter, Mészáros Lázár hadügyminiszter, Széchenyi István közmunka és közlekedésügyi miniszter, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter, Deák Ferenc igazságügyi miniszter.

V. Ferdinánd március 16-án fogadta a küldöttséget, de a lényegi döntéseket hozó Államtanács a leirat tervezetéből kihagyta Batthyány nevét és a törvények feltétlen szentesítésének ígéretét. A válságos helyzetben végül a király szóbeli belegyezésével István nádor nevezte ki Batthyányt - eme "legális, de nem lojális" lépés miatt vonta az udvar később kétségbe az ekkor kezdődött események törvényességét, végeztette ki Batthyányt és küldte száműzetésbe István nádort.

Batthyány március 23-án terjesztette be kabinetjének névsorát az alsótáblának, a sietség miatt több jelöltjének beleegyezését nem is volt ideje kikérni. Az első felelős magyar kormány a következő tagokkal alakult meg: Elnök: gr. Batthyány Lajos; belügy: Szemere Bertalan; Ausztriával való viszonyok: hg. Esterházy Pál; pénzügy: Kossuth Lajos; hadügy: Mészáros Lázár; közlekedés: gr. Széchenyi István; kultusz és nevelés: b. Eötvös József; földművelés és ipar: Klauzál Gábor; igazságügy: Deák Ferenc. A kormánynak négy főnemes és öt köznemes tagja volt.

A felelős minisztérium megalakításáról szóló törvényre kapott, az Államtanács által készített királyi leirat hideg zuhanyként hatott: fenntartotta ugyanis a kancellária felügyeletét a kormány felett, csak a jelenlegi nádornak biztosította a teljhatalmat a király távollétének idejére, követelte az osztrák államadósságok egy részének átvállalását és a magyar bevételek befizetését a közös kincstárba, s feleslegesnek minősítette a magyar hadügyminisztérium létét.

A leiratot a pozsonyi ifjúság máglyán égette el, Pesten zavargások törtek ki, Batthyány pedig tiltakozásul bejelentette lemondását. Az Államtanács március 30-án visszakozott, csak amellett tartott ki, hogy a nádor sérthetetlensége csak a mostani nádort illeti meg, valamint hogy csak az uralkodó nevezheti ki a tiszteket és dönthet a hadsereg határon túli felhasználásáról. A dokumentumot március 31-én olvasták fel a pozsonyi országgyűlésben, ujjongó lelkesedés közepette.

Batthyány április 2-án benyújtotta a kormány névsorát a nádornak, az uralkodó április 7-én írta alá Bécsben a dokumentumot. Április 10-én az esti órákban gőzhajón megérkezett V. Ferdinánd és felesége Pozsonyba, másnap reggel a kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai: Batthyány, Kossuth, Széchenyi, Deák és Esterházy Pál letették az esküt, hivatalba lépett Magyarország első felelős kormánya.

(Múlt-kor/MTI)