Jugoszlávia szétesésének utolsó állomásához érkezett

Hogyan tettek szert függetlenségükre a volt jugoszláv köztársaságok?

SZLOVÉNIA vált ki a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságból elsőként, mégpedig viszonylag békésen. Az 1990. december 23-án tartott népszavazáson a szlovéniai szavazók 88 százaléka voksolt a függetlenség mellett, amelyet aztán 1991. június 25-én kiáltottak ki. A Jugoszláv Néphadsereg pedig a szlovén fegyveres erőkkel vívott, tíz napig (június 27-étől július 6-áig) tartó összetűzések után kivonult Szlovéniából. A köztársaság függetlenségét 1992. január 15-én ismerte el az akkor 12 tagú Európai Közösség és további több mint harminc ország, majd nyomukban április 7-én az Egyesült Államok is.

HORVÁTORSZÁG Franjo Tudjman elnök 1990. május 30-i hivatalba lépését követően olyan alkotmánymódosításokat eszközölt, amelyek elégedetlenséget váltottak ki Szerbiában. Horvátország szerb többségű régiói 1990. december 21-én kikiáltották autonómiájukat. Az 1991. május 19-i népszavazáson - amelytől távol maradt a lakosság 12,6 százalékát kitevő szerb népesség - a szavazók 92 százaléka támogatta a függetlenné válást.

Az elszakadás, amelyet Szlovéniával egy napon (1991. június 25-én) kiáltottak ki, október 7-én vált hivatalossá. Közben azonban augusztusban háborúvá terebélyesedtek a horvát fegyveres alakulatok összecsapásai a szerb szabadcsapatokkal és a Jugoszláv Néphadsereg egységeivel, s a háború egészen 1995 augusztusáig tartott. Az Európai Közösség, az Egyesült Államok és további több mint harminc ország Szlovéniával együtt ismerte el Horvátországot.

BOSZNIA-HERCEGOVINA parlamentje 1991. október 15-én kiáltotta ki a függetlenséget. A nemzetközi közösség közvetítésével folytatott tárgyalások eredményeképpen 1992 elején a köztársaság bosnyák, horvát és szerb vezetői megállapodást írtak alá Bosznia-Hercegovina három részre osztásáról. Két nappal később Alija Izetbegovic boszniai elnök visszavonta az aláírását, és 1992. február 29-ére népszavazást írt ki. A szerbek bojkottálták a referendumot, de a szavazók 62,8 százaléka az elszakadás mellett foglalt állást.

1992. április 5-én kiáltották ki a függetlenséget, bár akkor már fegyveres konfliktus zajlott az országban. A Tizenkettek már másnap elismerték Bosznia-Hercegovinát, egy nappal később az Egyesült Államok is. Április 6-án azonban a szerb erők megkezdték Szarajevó ostromát, s a várost egészen a háború 1995-ös befejezéséig ostrom alatt tartották. Belgrád Bosznia függetlenségét végül csak a daytoni békemegállapodásban ismerte el, amely 1995. november 21-én vetett véget a háborúnak.

MACEDÓNIA vérontás nélkül szakadt el Jugoszláviától. Az 1991. szeptember 8-án megtartott népszavazáson a szavazók 95 százaléka támogatta a függetlenséget, s azt egy héttel később ki is kiáltották.

MONTENEGRÓ maradt az egyetlen jugoszláv köztársaság, amely a 90-es évek délszláv háborúi után kötelékben maradt ősi szövetségesével, Szerbiával. 1992 áprilisában a két ország megalakította a Jugoszláv Szövetségi Köztársaságot, amely 2003 februárjában laza unióvá alakult Szerbia és Montenegró néven. A függetlenségpárti érzelmek azonban Montenegróban is felülkerekedtek, s a 2006. május 21-én megtartott referendumon a szavazók 55 százaléka az elszakadásra voksolt. Az ország függetlenségét 2006. június 3-án kiáltották ki.