Kódexritkaságokat kaptak a soproni evangélikusok

"A középkori pergamenkódexek lapjait gyakran használták fel könyvkötő anyagként nyomtatott könyvek és levéltári akták bekötésére. Napjainkban csupán ezek a pergamentöredékek tanúskodnak egy-egy korabeli kódex meglétéről. Ezért tartotta fontosnak a Mezey László vezette akadémiai kutatócsoport, hogy a hetvenes évek közepétől folyamatosan felkutassa, helyreállítsa és feldolgozza a magyarországi könyvtárakban kötéstáblákon fennmaradt úgynevezett fragmentumokat" - nyilatkozta Madas Edit, a kutatócsoport jelenlegi vezetője.

A több mint három évtizedig tartó munkálatok során a törékeny kódexlapokat gondos munkával restaurátor választotta le a nyomtatott könyv kötéséről vagy az aktáról. A megfelelő tartósítás után a csoport tagjai az írás alapján határozták meg a töredékeken olvasható mű szerzőjének nevét, a kódex címét és a töredék helyét a szöveghagyományban. Fontosnak tartották azt is, hogy kiderítsék az egykori kódex a középkori Magyarországon volt-e, s itt használták könyvkötésre, vagy esetleg egy könyvgyűjtő vásárolta azt külföldön. Természetesen csak az első esetben hasznosítható a töredék a magyar művelődéstörténet számára.

2006-ban egy könyvet is kiadtak, az Akadémiai Kiadó gondozásában, amely a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum és az Evangélikus Konvent Könyvtárának és Levéltárának négyszázhat kódextöredékét mutatja be nagy alapossággal. Ebben a kötetben egyenként tárják az olvasó elé az ókor és középkor számos híres szerzőjének munkáját, amely a töredékeken szerepel.

A soproni kódexlapokon többek között Arisztotelész, Vergilius, Suetonius, Augustinus, Hrabanus, Maurus, Nagy Szent Gergely, Szent Bernát szerepel. Ezenkívül sok kiváló jogi és orvosi könyv töredékeit is restaurálták Nagy számú liturgikus írás is fennmaradt. A kutatás több Biblia- és Biblia-kommentár-töredéket is felszínre hozott a 9. századtól egészen a 15. századig.

A soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium negyvenezer kötetes könyvtárában negyvenhárom ősnyomtatványt is őriznek. A kódextöredékek kutatása pedig már az 1940-es években elkezdődött. 1947-ig több mint háromszáz töredéket restauráltak az Országos Széchényi Könyvtárban. A fragmentumok mindegyike komoly értéket képvisel, de kiemelkedik közülük az a 32 soros eredeti Gutenberg-töredék, amely egy 1647-ben készített számadáskönyv kötéséből került elő. Ezt az egyedülálló ritkaságot és a többi Biblia-töredéket is az idén - a Biblia éve alkalmából - szeretnék bemutatni a soproni Lábas-ház kiállító termeiben.

(Múlt-kor/MTI)