Hétvégi várkalauz: Benevár

A középkori erősséget a környező vidéket uraló Aba nemzetség tagjai emelték a 13. század második felében. Amikor Csobánka fia János és leszármazottai 1301-ben felosztották maguk között a várat, erről oklevelet készítettek.

Fotók a várról a Civertan oldalán

A napjainkig fennmaradt iratból részletesen ismerjük Benevár felosztását, ahol vaskos öregtornyot, mellette egy palotaszárnyat valamint kisebb gazdasági helyiségeket és a bejáratot védelmező tornyot említettek meg. A hosszúkás ötszöglet alakú kővárat kettős szárazárok védelmezte, melynek nyomai napjainkban is jól kivehetők a terepen.

A vár rekonstrukciós rajza

A 14. század elején Benevár urai meghódoltak Csák Máté tartományúr hatalma előtt, a továbbiakban őt támogatták fegyveres erejükkel. Ezért az országot egyesítő Károly Róbert győzelme után kénytelenek voltak elmenekülni ősi fészkükből, amelyet az uralkodó a bizalmas udvari köréhez tartozó Szécsényi Tamás főnemesnek adományozott. Az erődítményhez tartozó jobbágyfalvakból álló váruradalom jelentős értéket képviselt, még a közeli Gyöngyös mezőváros is hozzá tartozott.

A vár pusztulása a 15. század elején földesura, Salgói Miklós báró viselt dolgai miatt következett be. A főnemest maga Zsigmond király vonta kérdőre budai udvarában, fejére olvasva, hogy hamis pénzt veretett és házasságtörő viszonyt folytatott Garai János nagyúr feleségével, Hedvig hercegnővel. Mindezen bűnökért Miklós bárót száműzetésre valamint teljes birtokelkobzásra ítélték. Négy várából kettőt, a perőcsényi Salgóvárt és a mátrai Benevárt a földig rontották.

A következő évszázadokban az egykori erősségnek még nyomai is eltűntek az erdővel benőtt hegytetőn, csak az 1980-as években lezajlott régészeti feltárás után egészítették ki falait a napjainkban látható módon, míg a napvilágra került tárgyi emlékeket a gyöngyösi Mátra Múzeumban tekintheti meg a kíváncsi látogató.

Megközelítés

Benevár a Google Maps térképén

Látogasson Mátrafüredre!