Kalandozások Pannóniában: erőd védett a szarmaták ellen

A fennmaradt útleírások (itineariumok) szerint Altinum az egymástól 25 római mérföld távolságban lévő Lugio (Dunaszekcső) és Antiana (Baán) között, az Eszéket (Mursa) Óbudával (Aquincum) összekötő hadiút mellett keresendő. Érdekesség, hogy egy másik hitelesnek tekinthető forrás, a Tabula Peutingeriana nem jelöli az erődöt. Ennek oka feltehetően csak egy elírás lehet, melyet a térkép készítője (másolója) véthetett, mikor a délebbre fekvő Antiana települést még egyszer, Donatianis néven jegyezte. Ha ezt a hibát figyelmen kívül hagyjuk, akkor a jelölt távolságban, Lugiótól 12 római mérföldre találjuk Altinum erődjét.

A kölkedi szántóföldek légifotója

Altinum auxiliáris tábora Mohács-Kölked közelében fekszik egy kisebb magaslaton (a helyi elnevezése Hajlokpart, Szőlőhegy, Várdomb), a Duna holtágának partján. Az erőd pontos nagysága légifelvétel segítségével határozható meg: hosszúsága 230 m, megmaradt szélessége 150-180 m. Az i.sz. 1. században alapított erőd helyőrsége legkésőbb Hadrianus korától kezdve a cohors I. Lusitanorum volt. Valószínűleg később is itt állomásoztak, talán a 3. századig. A 4. században aztánelőbb az equites sagittarii (íjászok), majd a cuneus equitum Fortensium (lovas csapat) tartózkodott itt.

Altinum tipikus példája annak, hogy egy római erőd elhelyezkedése csak az ókori domborzat és vízrajz összefüggéseiben érthető meg. Ha ránézünk az erőd területét ábrázoló légifelvételre, akkor nem értjük, miért éppen ide, a szántóföld közepére építették a védművet. A régi térképeket elővéve derül ki, hogy az erőd pontosan egy régi kiszáradt holtág partján állt. Az ókorban a túlparton élő szarmata törzsek számára a mai Mohácsi-sziget szinte áthatolhatatlan volt a több ágra szakadó Duna és a közöttük lévő mocsaras területek miatt.

A római építményben és környékén Marsigli római leletekről tudósított, és tudomásunk van róla, hogy Klimó György pécsi püspök a 18. század második felében ásatásokat végeztetett ezen a területen. Rómer Flóris és a későbbi régészek a közelében talált kibontott sírokról tudósítanak. A leletek egy része a mohácsi és pécsi múzeumba került, jórészük azonban elkallódott. Amatőr régészek az erőd három sarkánál legyező alakú tornyokat találtak, Fülep Ferenc 1975. évi kutatása pedig az északi és a nyugati oldal egy-egy falszakaszának feltárását eredményezte.

A kutatás számára fontos információk vesztek el, amikor 1984-ben a helyi termelőszövetkezet földkitermelés céljából előzetes bejelentés nélkül hordta el az erőd egy részét. Ez egészen 1988-ig tartott, amikor a további rombolást leállították. A 90-es években Katona-Győr Zsuzsa által végzett leletmentő ásatás lehetővé tette az építmény pontos megismerését is.

A római építményektől nem messze, a mohácsi síkon vívták 1526. augusztus 29-én a sorsdöntő ütközetet a török és a magyar seregek. A csata után eltemetett halottak tömegsírjai helyén ma Nemzeti Emlékpark látható. A kopjafák közelében azonban még ma is látszanak egy csaknem teljesen elhordott domb maradványai, amelynek tetején 1940-ben Dombai János római építményt fedezett fel. A dombtól délre római sírok kerültek elő, egy légifelvételen pedig a szemközti szántóban lehet épületmaradványokat látni: feltehetően ezen a helyen feküdt Altinum polgári települése (vicusa).

Web: www.lugio.hu, www.ripapannonica.hu
Blog: romaikor.blogter.hu, romanage.blogter.hu