2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Citrom-díjat osztanak a műemléki napon

2007. április 17. 16:15

Az ICOMOS javaslatára Nemzetközi Műemléki Nappá nyilvánították április 18-át, s ennek alkalmából először 1984-ben rendeztek ünnepségeket.

E napon világszerte különböző rendezvényeken hívják fel a figyelmet a műemlékekre, különösen azokra, amelyek megmentéséhez segítségre van szükség. Műemlék a múlt kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi, városképi, kertépítészeti, néprajzi vagy technikatörténeti emléke (épület, építmény), amely ezen értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, s ezért védetté nyilvánítottak.

Az egyik tavalyi Citrom-díjas: a gávavencsellői Dessewffy kastély

Magyarország már a meghirdetés évében csatlakozott a kezdeményezéshez. Az Országgyűlés 1997 júniusában elfogadta a műemlékvédelmi törvényt, 2001 júniusában pedig a kulturális örökségvédelmi törvényt, amely egységes szemlélettel rendelkezik a tárgyiasult kulturális örökség mindhárom eleméről: a régészetről, a műemlék- és műtárgyvédelemről. A törvény 2005. évi módosítása új kategóriákat emelt be a szabályozásba: a világörökség, a nemzeti emlékhely, a történeti emlékhely fogalmát.

A műemlékvédelem ügyét irányító, koordináló országos szervezet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal - elődje, az 1957-ben alapított Országos Műemléki Felügyelet révén - idén ünnepli 50 éves fennállását, akárcsak a Műemlékvédelem című folyóirat, a kulturális örökségvédelem legismertebb hazai szaklapja. 2003 végén gazdasági szervezetek és magánszemélyek egyesületet hoztak létre a műemlék-felújítással foglalkozók összefogására. A Magyar Műemlékfelújítók Országos Egyesületének megalapítását az európai uniós tagság kihívásai indokolták.

Hazánkban jelenleg 12,5 ezer védett épület van, ennek az állománynak nem egészen hat százaléka állami tulajdon. A védett épületek közül mintegy háromezer egyházi tulajdon, valamivel több mint ugyanennyi magánhasználatú épület, a fennmaradó rész javarészt önkormányzatoké. Idén februárban újabb negyven építészeti érték került műemléki védettség alá; többnyire lakóházak és templomok vannak a védetté nyilvánított műemlékek között, de akad kőkereszt, szobor és magtár is. Korábban tíz év alatt fele annyi épületet sem vontak védelem alá, mint amennyit az elmúlt három-négy esztendőben.

A Nemzetközi Műemléki Napon civil fórumot rendeznek a Parlamentben, miután az idei világnap fő témája a műemlékvédelem és a civil társadalom kapcsolata. E napon adják át az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottságának műemlékvédelmi díját és Citrom-díját, továbbá a kulturális örökségvédelem terén végzett szakmai munkáért az 1886-ban a Műemlékek Országos Bizottsága elnökévé választott Forster Gyuláról elnevezett díjat, valamint a Dercsényi Dezső sajtódíjat. (Dercsényi Dezső művészettörténész a II. világháború utáni magyar műemlékvédelem egyik legnagyobb hatású irányítója volt.)

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár