Régészet, mint médiaszenzáció

Izraeli-palesztin tudományos együttműködés

Kik felügyelik a régészeti kutatásokat? Mivel foglalkozik a Waqf tanács?

A Waqf egy jordániai illetőségű vallási szervezet, egyfajta `kuratórium`, amely a Templomhegyért (arabul Harám as-Sarif, vagyis Nemes Szentély) minden szempontból felelős. Semmi nem történhet ott az ő jóváhagyásuk nélkül. Mikor az Iszlám Múzeumban kutattam, többször is bejöttek, és érdeklődtek az igazgatónál, hogy vajon én muszlim vagyok-e, mire ő `természetesen` egyértelmű igennel válaszolt... Egyébként egyáltalán nem tartottam attól, hogy bármi bajom lehet a dologból. Khaderrel azóta is jóban vagyunk.

Grüll Tibor szakmai önéletrajza

Milyen a kapcsolat a zsidó és az arab kutatók között? Van valamilyen közös tudományos projekt?

Az Albright Intézet többek között ezért is volt nagyszerű hely: itt ugyanis találkoznak a zsidó, amerikai és arab kutatók. Másutt ez nem nagyon elképzelhető, bár az egyetemek teljesen nyitottak: zsidók és arabok egyaránt szabadon járnak az előadásokra. De azért megfigyeltem, hogy a zsidók és az arabok főként a "saját témáik" iránt érdeklődnek, a "másik történelme" nem nagyon érdekli őket, vagy legalábbis nem mutatják. Summa summarum: úgy vettem észre, hogy az arab kutatók számára Jeruzsálem története i. sz. 631-gyel veszi kezdetét.

Kutathatók régészetileg az arab területek?

A Palesztin Hatóság területén korlátozottan lehet kutatni, Gázában egyáltalán nem lehet ásni, de Jerikó környékén igen. Ciszjordániában nem tudom, most éppen mi a helyzet, mert a legutóbbi intifáda sokmindent felbolygatott, amiben eddig hallgatólagos konszenzus volt az arabok és izraeliek között. Régebben például a szélsőségesek nem bántották a tudományos kutatókat és a turistákat. Ma már bárkit érhet kellemetlen meglepetés.

Vannak illegális ásatások, és fel tudnak lépni ezek elkövetői ellen?

Hogyne, mint mindenhol. A beduinok például mindig megelőzik az izraeli régészeket, legalábbis ezt hallottam Hanan Esheltől, a Tel Aviv-i Egyetem qumranológusától. Őszerinte nincs olyan barlang, amit a beduinok végig ne kutattak volna, így már semmi esély újabb leletekre. Amúgy éppen a műkincspiac telítettsége mutatja, hogy folynak illegális feltárások. Az Izrael Múzeum olyan féltett kincseket szerzett meg a műkincspiacról, mint a híres elefántcsont gránátalma, az Első Templom korából. De a magángyűjtemények (pl. a londoni Sholomo Mussaief Collection) is csak gyarapodnak valahonnan. Különösen népszerű az aknakeresős módszer, amit szinte hobbiszinten űznek az izraeliek; valamint mostanában van feljövőben az illegális búvárrégészet is. Nem hiszem, hogy az izraeliek ügyesebbek lennének ennek megakadályozásában, mint bárhol másutt.

Sokat hallani régészeti botrányokról, lelet-hamisításokról. Mennyiben gátolja mindez a komoly tudósi munkát?

Sajnos egyre több a hamisítvány, ráadásul az ügyes hamisítvány, amit komoly szakemberek segítségével készítenek, elsősorban a műkincspiac megrendelésére. Éppen az önök portálján olvastam, hogy letartóztatták Mr. Golant, azt a Tel-Aviv-i műkereskedőt, akinél a legtöbb "ilyesmi" bukkant fel az utóbbi évtizedben. Megdöbbenve olvastam, hogy a segítői között ott volt Robert Deutsch, egy nagyon jó nevű numizmata, paleográfus, egyetemi tanár. A cikkeit eddig én is idéztem, bár lehet, hogy ezután nem fogom. Sajnos a régészethez nagyon sok pénz kell, pénz pedig ma ott van, ahol a média van; a média pedig ott van, ahol szenzáció van. Ezért manapság már alig szponzorálnak "átlagos" ásatásokat, a régészeknek mindenképpen médiaszenzációt kell produkálniuk, ha nem akarják elveszíteni pénzügyi támogatóikat. Szerintem végső soron az egyre több hamisítási ügyet is ez a spirál gerjeszti.

1. Magyar történész egyedülálló felfedezése
2. Izraeli-palesztin tudományos együttműködés
3. Szenzációk és hiányosságok