1956 mítosza a nemzetközi összefüggések tükrében
2006. október 9. 09:30
Az 1956-os magyarországi forradalom előzményeiről és hatásairól rendeztek nagyszabású nemzetközi konferencia Berlinben. A háromnapos tanácskozáson, amely az `Összefüggés-hatás és mítosz` címet viseli, német, magyar, lengyel, cseh, finn és amerikai történészek, kutatók és politológusok vettek részt.
Korábban
Az 1956-os magyarországi események iránt megnyilvánuló német érdeklődést jelzi, hogy a berlini Magyar Kulturális Intézet, a Collegium Hungaricum mellett a rendezők között olyan tekintélyes hazai intézetek vannak, mint a Potsdami Kortörténeti Kutatások Központja, továbbá az egykori keletnémet állampárt, az NSZEP diktatúrájának időszakát vizsgáló alapítvány, valamint a Német Szövetségi Kulturális Alap.
A nemzetközi konferencia a tanácskozások, illetve pódiumbeszélgetések keretében 1956-tal kapcsolatban összegzi és mutatja be a legújabb kutatási eredményeket, mégpedig úgy, hogy címének megfelelően vizsgálja az 56-os forradalom előzményeit, továbbá nemzetközi hatásait, beleértve az 1968-as volt csehszlovákiai, majd az 1980-as lengyelországi eseményeket egészen az 1989-es békés rendszerváltó forradalmakig. A mítosz kifejezés pedig arra utal, hogy 1956 milyen megítélést kapott a nemzetközi médiában, illetve ezen keresztül az európai identitás kialakulásában.
A német-magyar dialógus egyik meggyőző bizonyítéka az az átfogó információt (dokumentumok, kép- és hanganyagok, publikációk, emlékezések) nyújtó közös weboldal, amely a CHB, a Stiftung zur Aufarbeitung der SED-Diktatur és a potsdami Kortörténeti Kutatás Centruma (Zentrum für Zeithistorische Forschung Potsdam) együttműködésében működik. Az 56-os évforduló alkalmával a magyar programok összeállításakor alapvető szempont volt, hogy ne dokumentatív-megemlékező, hanem reflektáló-múltfeltáró és új, közös összefüggéseket kutató német-magyar programok jöjjenek létre német partnerekkel, szereplőkkel, helyi témákkal és vonatkozásokkal.
A konferencia, egyben az 1956-os eseményekről szóló megemlékezés-sorozat a Németországban zajló magyar kulturális évad részét jelenti. A nemzetközi konferencia keretében kerül bemutatásra Rainer M. János Nagy Imréről szóló biográfiája, amely a konferenciához, illetve a Frankfurtban zajló nemzetközi könyvvásárhoz időzítve jelenik meg németül.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.