2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Félmegoldásokkal győzhetett volna az 1956-os forradalom

2006. október 6. 11:00

A szovjet beavatkozás elkerülhető lett volna, ha a magyar kormány, a forradalmárok és az Egyesült Államok belenyugodtak volna félmegoldásokba - állítja Charles Gati. Békés Csaba történész szerint azonban nincs olyan dokumentum, amely arra utalna, hogy Moszkva az 1980-as évek vége előtt feladta külpolitikája megingathatatlan elemét, hogy érdekszférája, melynek része voltunk, érinthetetlen.

Korábban

Utazó történészek beszélgettek a forradalomról

Amerikai és magyar történészek vitáztak szerdán a washingtoni Georgetown Egyetemen arról, hogy a magyar forradalmárok 1956-ban bizonyos feltételek esetén mit érhettek volna el. Charles Gati új, 1956-os könyvének egyik alapgondolatát kifejtve hangsúlyozta, hogy 1956-ban "a kis eredmények többet értek volna a semminél". Szerinte az Egyesült Államoknak arra kellett volna bátorítania Magyarországot, hogy törekedjen kis engedmények elérésére, ehelyett végignézte a forradalom eltiprását.

A magyar származású amerikai történész-politológus szerző, a washingtoni Johns Hopkins Egyetemen oktatója az MTI-nek korábban elmondta: könyvének egyik központi állítása az, hogy a szovjet beavatkozás elkerülhető lett volna, ha a magyar kormány, a forradalmárok és az Egyesült Államok belenyugodtak volna félmegoldásokba. Mint fogalmazott, el lehetett volna érni bizonyos "félfüggetlenséget, félszabadságot".

Békés Csaba történész, a budapesti Hidegháború-történeti Kutatóközpont alapító igazgatója nem értett egyet azzal, hogy lehetőség lett volna félmegoldásokra. Magyarország számára nem volt középút a diktatúra és demokrácia között, amire az eleinte engedményekre törekvő Nagy Imre is rájött.

Arról beszélt, hogy a második világháború után a két szuperhatalom által meghatározott világrendben Európát felosztották, és bár nem volt erről írásos megállapodás, Kelet-Európa a szovjet érdekszférába tartozott. A szovjet külpolitika megingathatatlan eleme volt az, hogy a szovjet birodalom, tágabb értelemben érdekszféra érinthetetlen, és Kelet-Európa ennek a része. Nincs olyan dokumentum, amely arra utalna, hogy Moszkva az 1980-as évek vége előtt feladta volna ezt a megfontolását - mondta a történész, aki szerint az osztrák példával félrevezették a magyarokat, Magyarországon nem volt lehetőség engedményekre.

A történészek vitáján részt vett Szakolczai Attila, a budapesti 1956-os intézet főmunkatársa is, aki az 56-os budapesti eseményekről tartott előadást. A három szakértő a New York-i magyar kulturális központ Utazó tudósok című programsorozatának keretében harmadik alkalommal találkozott egymással. Az amerikai és a két magyar történész New Yorkban, New Jerseyben, Washingtonban és Bostonban tart előadást 1956-ról.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár