Felszentelik a pesti görög templomot
2004. szeptember 13. 12:06
A 18-19. század fordulóján görög kereskedők bonyolították le uszályaikon a dunai kereskedelmet. A pestiek közéjük sorolták a macedóniai vlahokat is, ám ők megkülönböztették egymást, de közös volt a vallásuk, a görögkeleti ortodox felekezet. Ennek korábban nem volt temploma, ezért az ortodox szerb templomokat látogatták, ahol szerb nyelvű szertartásokat hallgattak. 1784-ben elérték, hogy görögül is tartottak istentiszteletet. 1790-ben kaptak engedélyt a helytartótanácstól, hogy saját templomot építhessenek. A gazdag görög kereskedő, Argiri Demeter vezetésével a piaristáktól vásároltak telket az akkori Kis utcában. Itt állt 1937-ig a Görög udvar, a pesti görögök központja. A templom terveit Jung József készítette el, a helytartótanács nem engedélyezte a túl magas tornyokat - ezért záródtak azok lapos gúlával. 1791-ben tették le az alapkövet, de a tervezett három év helyett tízig tartott az építkezés, az építész és a görög közösség elszámolási vitái miatt. 1801-ben készült el, a budai ortodox püspök és a temesvári püspök jelenlétében szentelték fel. A pazar ikonosztázt Joannovics Miklós, a Naxosz szigetén született faszobrász készítette, aki akkor már évek óta Magyarországon dolgozott. Az általa faragott galambpár a görög és vlah hívek testvériségét szimbolizálta, de ezt 1806-ban levették, mivel faragott kép nem lehetett ortodox templomban. (A szobrot ma Miskolcon őrzik, a Görög udvar egy kereskedője a galambot választotta cégérül, s erről kapta későbbi nevét a Kis utca, ma Galamb utca.) A famunkák 1806-ig tartottak, a templom csúcsos tornyait csak 1873-ban kapta, Ybl Miklós tervei szerint. A déli torony a II. világháborúban elpusztult, helyreállítását a XXI. században tervezik. A görögök és a vlahok 1812-től már külön tartották szertartásaikat, s 1888-ban a románok a Holló-utcába költöztek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Őskor
- Végigkísérte az emberiség történelmét a trepanáció gyakorlata
- Évezredeken keresztül osztoznia kellett a Homo sapiensnek európai hatalmán
- Jerikó őskori régészeti lelőhelye is a világörökség része lett
- Helyben élhették túl a jégkorszakot a Kárpát-medence őshonos növényfajai
- Pusztulásra ítélték volna látogatóik a lascaux-i barlangrajzokat
- Neandervölgyiek nevelhettek – vagy ehettek meg – egy Homo sapiens csecsemőt 40 ezer éve
- Egész életét az elesettek megsegítésének szentelte Sztehlo Gábor tegnap
- Tárlatvezetéssel és koncertsorozattal várja az érdeklődőket a Kiscelli Múzeum minifesztiválja tegnap
- Évekig nem tudták, hová tűnt el egy egész zászlóalj tegnap
- Különleges, reneszánsz stílusú szobortöredék került elő Visegrádon tegnap
- Kétszer is száműzetésbe vonult Edvard Beneš, a csehszlovák állam második elnöke tegnap
- Hírhedt emberrablások – megjelent a Múlt-kor nyári száma tegnap
- Kijátszotta a szovjet légvédelmet és repülőjével leszállt Moszkvában a fiatal német pilóta tegnap
- A kártyázást és a táncolást is betiltotta Genfben a puritán életmódot követő Kálvin János 2024.05.27.