Feleségeinek írt szeretőiről Einstein
2006. július 14. 10:15
Közzétették Einstein privát levelezését, amiből kiderül, hogy bár a fizikus 12 szeretője közül kettőt feleségül is vett, ám mivel sokat utazott, első és második feleségével szinte naponta levelezett.
Korábban
Még a relativitás is sok a jóból
Az 1912 és 1955 között keletkezett 3500 oldalas irattömeget Einstein mostohalánya, Margot azzal a feltétellel bízta a Jeruzsálemi Egyetemre (Hebrew University of Jerusalem), hogy publikálásával az ő halála után is legalább 20 évet várjanak. Mostanra ez a 20 év is letelt, és a levelek hozzáférhetőkké váltak.
Einstein kissé panaszkodva, de teljesen nyíltan írt bennük nőügyeiről, például, hogy akaratlanul felkeltette egy berlini szocialista "Mrs. M" figyelmét, aki lerázhatatlannak bizonyult, és Angliába is követte őt, vagy hogy lényegében leginkább Mrs. L-hez vonzódik, aki "teljes mértékben ártalmatlan és decens".
A levelekből néhány olyan részlet is kiderül, amelyekről eddig mást sejtett a közvélemény. Eddig ugyanis azt hitték, hogy Einstein az első feleségével, Milevával válásukkor kötött megegyezés értelmében azonnal Svájcba utalta a teljes Nobel-díját. A levelekből viszont kiderül, hogy a náci Németországból Amerikába költözésekor a Nobel-díj nagy részét ott fektette be, s ezt aztán elvitte a gazdasági válság.
Kiderült az is, hogy Einstein nem tudta elfogadni, hogy fia, Eduárd skizofréniás. Leveleiben gyakran írja, hogy jobb lett volna meg sem születnie. Mostohalányáról azt mondta: jobban szereti, mintha a sajátja lenne, hiszen ki tudja milyen csibész lett volna belőle, ha tőle származik.
Ráadásul egy 1921-es levelében ez áll: "Mindjárt elegem lesz a relativitásból. Még az ilyen dolgok is kifakulnak, ha túlságosan sokat foglalkozik velük az ember" - olvasható a BBC brit közszolgálati rádió- és tévétársaság honlapján.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31
- Nő a trónon: Tauszert és Egyiptom utolsó próbálkozása az egységre 08:13
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról tegnap
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei tegnap
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban tegnap
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” tegnap
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon tegnap
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt tegnap