Tüntetés a Király utca 40.-ért
2006. február 15. 09:00
Több tucat embert vonzott tegnap délután a Király utca 40. elé a több civil szervezet - köztük az ÓVÁS! Egyesület, az Élőlánc Magyarországért, valamint a városvédők - felhívása, amely a klasszicista lakóház megóvása érdekében hirdetett összefogást - írta N. Kósa Judit a Népszabadságban.
A kiürített épület előtt megjelent Konrád György író és Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) elnöke is. Varga elmondta: a KÖH a közigazgatási hivatalhoz fordult a bontás ellen, de azt a választ kapta, hogy a jogerőre emelkedett határozat ellen `az idő múlása miatt` már nincs mit tenni. A KÖH erőnek erejével nem akadályozhatja meg a pusztítást.
A KÖH annak ellenére csak napokkal ezelőtt szerzett tudomást a bontás tervéről, hogy három különböző jogcím is kapaszkodót kínálna a Király utca 40. alatti klasszicista bérház megmaradására.
A bérházat egyrészt védi a kora: a műemlékes gyakorlat szerint minden, ami 1875 előtt épült, eleve érdemes a fennmaradásra, márpedig Hild József 1844-ben tervezte meg az akkori Pest főutcáján álló házat (az épületet a 20-as években háromemeletessé bővítették). Másrészt útjában állna a bontásnak a városrész műemléki jelentőségű terület besorolása. 2004 őszén, amikor a bontási határozat megszületett, a Király utca vonaláig már élt a régi pesti zsidónegyedre kimondott ideiglenes védelem, most pedig, hogy a határozat jogerőre emelkedett, lassan egy éve hatályos a világörökségi terület szabályozása és műemléki jelentőségűvé való besorolása. Ez azt jelenti, hogy az örökségvédelmi hivatal hozzájárulása nélkül egyetlen házat sem lehet lebontani. Ezt erősíti a harmadik ok: az épülettel szomszédos ház egyedi műemlék, ami úgynevezett műemléki környezet státust ad a Király utca 40.-nek.
A teljes cikk a Népszabadságban
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Számos protestáns ország tiltakozott XIII. Gergely pápa naptárreformja ellen tegnap
- A Szputnyik–1 fellövésével a Szovjetunió sikeresen teljesítette az űrverseny első futamát tegnap
- Búcsúztató bulit rendeztek Janis Joplin megmaradt vagyonából az énekesnő barátai tegnap
- Csaknem hidrogénbombát adott Sztálin kezébe Vitalij Ginzburg tegnap
- Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben tegnap
- Pazar ünnepségek színesítették I. Ezsébet hétköznapjait tegnap
- Csaknem fél évszázadot kellett várni a két Németország újraegyesítéséhez 2024.10.03.
- Már nem kell sokat várni az ikonikus Magyar népmesék folytatására 2024.10.03.