Meghal Richard Dedekind, német matematikus

2004. szeptember 13. 12:06

Braunschweig-ben született 1831. október 6-én. Édesapja ügyvéd volt, a braunschweigi gimnázium diákjaként eleinte a kémia és a fizika érdekelte. A Karoline Kollégiumban 1848-50 között már a differenciál- és integrálszámítás, az algebra és az analitikus geometria foglalkoztatta. A Göttingeni Egyetemre került, s Gaussnál tanult felsőbb matematikát. Itt kötött barátságot Riemann-nal is. Az algebra és az elliptikus függvények kétévi önálló kutatása után 1854-58 közt fizetés nélküli magándocensként tanított. Elsőnek oktatta az egyenletek Galois-féle elméletét, s felismerte, hogy az irracionális számokat aritmetikai tulajdonságaik alapján újra kellene definiálni, s erre egy tökéletes halmazelméleti módszert alkalmazott. 1858-tól a Zürichi Műegyetemen dolgozott öt évig, majd elfogadta a Braunschweigi Műszaki Főiskola ajánlatát, és élete végéig ott maradt. Itt dolgozta ki elgondolását, mely szerint a racionális és irracionális számok folytonosan kitöltik a számegyenest, minden számnak egy pont felel meg és viszont. Felfogását 1872-ben Folytonosság és irracionális számok című munkájában fejtette ki. Halmazelméleti kutatásai során felvetette, hogy egy halmaz végtelen, ha elemei kölcsönösen megfeleltethetők e halmaz valamely részhalmazát alkotó elemeknek. 1874-ben találkozott és csakhamar összebarátkozott Georg Kantorral, a halmazelmélet megalapozójával, mivel mindketten igen eredeti fogalmakat fejlesztettek ki, s ezeket a kortársak nehezen fogadták be. Az algebrai egész számok elméletéről (1879) című munkájában bevezette az ideál fogalmát, amely olyan számegyüttes, amely része az algebrai egész számok együttesének, amelyek gyökei lehetnek az egész együtthatójú polinom egyenleteknek. Az algebrai számelmélet területén továbbfejlesztette a Kummer által megalapozott ideálelméletet, az elsők között ismerte fel a csoportelmélet fontosságát. Tökéletesítette a modern algebra fogalmait: a testet, a csoportot, a struktúrát, valamint a teljes indukció bizonyítási módszerét, amelyet ma is az általa kidolgozott alakban használnak. Általánosítani tudta Gaussnak azt a tételét, mely szerint a Gauss-egészek tényezőkre bontása egyértelmű. Rájött arra is, hogy a Boole-algebrában a legnagyobb közös osztó az `és` műveletnek, a legkisebb közös többes a `vagy` műveletnek felel meg. Göttingben hunyt el.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?