Meghal a Frankenstein `anyja`

2004. szeptember 13. 12:06

Mary Wollstonecraft Shelley (leánykori nevén Mary Godwin) Londonban született 1797. augusztus 30-án. A nagy angol költő és szabadgondolkodó Percy Bysshe Shelley felesége volt. Első munkáinak egyike éppen Shelleyvel való szökésének történetét és az azt követő utazást beszélte el a The History of a Six Weeks Tour (Egy hathetes utazás története) című útleírásában. Világhírű íróvá a Frankenstein, vagy a modern Prometheus című tudományos-fantasztikus horror-regényével lett. A regény tulajdonképpen egy költői verseny eredménye: Byron is, Shelley is a XVIII. század végén divatossá vált gótikus, kísértetregényeket olvasott, s Byron indítványozta, hogy ki-ki írjon is egy hasonló munkát. Mary Shelley válasza a Frankenstein volt, amely azóta is bestseller. Későbbi regényei meg sem közelítették a Frankenstein sikerét. Közülük talán a The Last Man (Az utolsó ember) a legérdekesebb, amely az emberiség pusztulásának apokaliptikus látomását rajzolta meg. Költő-férje halála után, annak hagyatékát gondozta. Ő publikálta a Posztumusz költemények, illetve a Shelley költői munkái című gyűjteményes kiadásokat, azóta is forrásértékű jegyzetekkel ellátva. Londonban hunyt el.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe