2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Kutatók vizsgálták a nemzeti sztereotípiákat

2005. október 13. 13:00

Az emberek mindenhol egyformák. Hamisak tehát azok a sztereotípiák, amelyek bizonyos jellemvonások mentén különbséget tesznek az egyes nemzetek között. Legalábbis ez lett az eredménye annak a felmérésnek, amely az amerikai Science magazin legújabb számában látott napvilágot.

Az amerikaiak nem túlzottan vallásosak, az olaszok sem különösképpen szenvedélyesek, az sem igaz, hogy a japánok titokzatosak lennének, az írek meg főképpen nem önfejűek - gondolhatnánk, ha képesek vagyunk szembenézni a ténnyel, hogy a mindenki által elfogadott nemzeti sztereotípiáknak nem sok (vagy éppen semmi) valóságalapjuk van. A negyvenkilenc ország kutatóinak bevonásával készült felmérés alapvetően arra a kérdésre kereste a választ, miszerint igaznak bizonyul-e egy ismert sztereotípia az adott közösség egyes tagjaira nézve. Az eredmény sokak előzetes várakozásának megfelelően alakult: semmilyen tudományos kutatás nem támasztja alá, hogy az egyén saját, személyes tulajdonságai megfelelnének a kultúrájára összességében `jellemző` vonásoknak. (Vagyis attól, hogy általában igaznak véljük a németek rendszerető magatartását, még nem biztos, hogy minden egyes német állampolgár tisztaságmániás.)

Nemzeti sztereotípiák egy 19. századi tankönyvben



három felmérés eredményét összesítő mostani vizsgálat vezetője, Antonio Terracciano, a National Institute on Aging és a National Centers for Health képviselője elmondta: "az egyik dolog, amelyet minden esetben megnéztünk és összehasonlítottunk, az a [sztereotípiát tápláló] egyéni, illetve globális indíték volt."

Ilyen, állandó potenciális vitatémának minősülő kutatási eredmény természetesen azonnal szakmai eszmecserére adott okot és lehetőséget. Richard Robins, a davisi Kalifornia Egyetem pszichológusa a Science egy másik cikkében a kutatás vitatható részleteire hívja fel a figyelmet. Szerinte a felmérés egyes részletei tovább szítják azt az egyébként is káros nézetet, miszerint a jellegzetes nemzeti karakterek genetikus különbségeket hordoznak a különböző etnikumok és kultúrák között. Ez a hozzáállás pedig diszkriminációhoz, csoportközi konfliktushoz, vagy akár népirtáshoz is vezethet, illetve vezetett is már a történelem során.

Robins azt vallja, jelenleg több olyan nézet is létezik, amelyek segítségével több szempontból is igazolható, hogy miért nem igazak ma az egyes sztereotípiák. Az egyik ilyen azt vallja, hogy ami egykor igaz lehetett, az napjaink egyes társadalmaira nézve egyszerűen elavulttá vált. Annak a szemléletnek is lehet valóságalapja, miszerint az adott tulajdonságok csak akkor igazak, amennyiben a megkérdezett nem saját nemzetét jellemzi. Sőt, akár azzal is egyetérthetünk, hogy bizonyos sztereotípiáknak igenis van közük az igazsághoz.

Robins persze örvendetesnek találja magát a fő hírt, mely szerint tehát nincsenek specifikált nemzeti sajátosságok, s hogy ilyen törésvonalak mentén az egyes társadalmak nem különíthetők el egymástól. Tart azonban attól, hogy az emberi gondolkodásmód megakadályozza majd ennek tudatosítását, s az adott sztereotípia valójában továbbra is élni fog.

"A legtöbb esetben, amikor szembe találjuk magunkat valakivel, aki nem felel meg a neki tulajdonított előzetes elképzelésünknek, egyediként értékeljük és nem a saját nemzete vagy kultúrája képviselőjeként" -érzékelteti a pszichológus mindennapi rossz szokásaink egyik legjellegzetesebbikét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár