Díszkivilágítást kapott a szegedi zsinagóga

A sötétedéstől éjfélig látható díszkivilágítás elkészülte 24,5 millió forintba került, a Zsidó Hitközség és a Magyar Turizmus Rt. 5-5 millió forintot, a városi önkormányzat pedig 14,5 millió forintot állt a költségekből. A Fogadalmi templom, a Móra Ferenc Múzeum, az Alsóvárosi Templom, a zsinagóga és más középületek díszkivilágításának elkészültével Szeged a legszebb éjszakai fényben úszó vidéki várossá vált - mondta Kecse Nagy Sándor, a munkálatokban közreműködő Démász Rt. kommunikációs vezetője.

Az Európa egyik legszebb zsinagógájának tartott épületet 1900 és 1903 között emelték. A monumentális 48,5 méter magas épületen a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat a barokkos megjelenésű kupola csegelyekkel történt beillesztése. Belül az orgona feletti bordás kiképzés a gótikát, a karzattartó oszlopok a román stílust példázzák.

A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A négy márványoszlop feletti négy héber szó: a tóra, a tanulás és a jótékonyság gyakorlását jelenti, ami a zsidó vallás tanítása szerint az erkölcsi világot meghatározó tényezők. A kupoladob 24 oszlopa a nap 24 óráját, fölötte kék alapon a csipkebokor virágai a hitet jelképezik. A végtelen tér élménye fogalmazódik meg a kupola növényzetét jelző zöldes-barna díszítő sorától egyre sötétedő csillagos kék és üvegburkolatában. Középütt a csillagos ég, a Dávid csillaggal, körülötte a nap kivilágítható sugarai koronázzák meg az égboltot. Az üvegkupola és valamennyi ólomüveg ablak Roth Miksa alkotása.

(Panoráma)