Római kori út Óbudán
2002. augusztus 12. 13:57
Római kori utak maradványaira bukkantak Óbudán a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Aquincumi Múzeumának munkatársai a Bécsi út 310. szám alatti volt orosz laktanya területén - mondta Tóthné Láng Orsolya régész, a június 3-tól augusztus 23-ig tartó ásatás vezetője.
Korábban
Mint elmondta, a Testvérhegy lábánál található lelőhely feltárása három ásatási felületen folyik, egyenként közel 600 négyzetméter területen. Szavai szerint a római kori utakat - amelyek mindhárom feltárt területen végigfutnak - egykor 5 centimétertől 20 centiméter átmérőjű kövekből és döngölt földből készítették. Az utak felső része középkori, erről az az útfeltárás során talált ezüst érem tanúskodik, amelyet 1440-ben, II. Ulászló uralkodása alatt vertek - tette hozzá a feltárás vezetője. Mint megjegyezte, az ezüstérem bizonyítja, hogy az utakat legalább a 15. század közepéig használták.
Az egykori utakon szekérkerekek nyomait, patkószögeket, vastöredékeket is találtak, valamint az utaktól keletre támfalrészletekre, nyugatra pedig több rétegben vízelvezető árkokra leltek. Az utakkal párhuzamosan keréknyomok futnak: ez forgalmas jellegét bizonyítja - mondta a régész.
Az egyik út, amely kelet felé leágazik, Láng Orsolya következtetése szerint a lelőhelytől keletre található Aquincumi Polgárváros nyugati kapujához vezet. A régész ismertetése szerint az utakat a római kor 400 éve alatt (1-4. század) folyamatosan használták. Ezek úgynevezett diagonális, azaz belső útjai voltak a Római Birodalomnak. Tóthné Láng Orsolya feltételezése szerint a fő útvonal északon Komáromig húzódhatott, délen pedig az egykori légiótábort övező aquincumi katonavárosig vezetett.
Mint hozzátette, e területről a régészeti irodalomban számos leletanyag ismert: a háború előtti kutatás eredményeként számos római kori mérföldkő került elő; a Csúcshegy lábánál pedig egykor útállomás állt, amely fürdővel együtt fogadó jellegű épület volt, s erre az útra fűződtek fel az egykori római villagazdaságok épületei is.
A régész elmondta azt is, hogy a területen az Opus Kft. lakóparkot készül építeni, amelyet kötelező jelleggel bejelentett a BTM-nek is, ezek nyomán indították meg a feltárást.
A régész hozzátette: a régészeti törvény értelmében az ásatás költségeit a beruházó állja. Kitért arra is: a kft. felvetésére tervezik, hogy az ásatásokat követően az út egy részletét helyreállítják és bemutatják.
mti
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
- 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
- Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
- A rendszerváltoztatás belülről
- A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
- Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
- Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
- Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
- Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye 14:20
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 09:51
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 09:05
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin tegnap
- 10 tény a Mona Lisáról tegnap
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása tegnap
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció tegnap
- Amikor karácsony napja tűzszünetet hozott tegnap