2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

„Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést

2016. december 14. 08:22 Tóth Imre

95 éve, 1921. december 14-én kezdődött az a népszavazás Sopronban és környékén, amelyen a lakosság 65 százaléka a Magyarországhoz való tartozásra szavazott. Ez volt az egyetlen esemény, amely a trianoni szerződést módosította: a kormány 2001-ben a népszavazás emlékére december 14-ét a Hűség Napjává nyilvánította.

Soproni népszavazás

Csak, hogy Ausztria életképes maradjon

Az első világháború végén megindult az Osztrák-Magyar Monarchia – nagyhatalmak által támogatott – felboncolása. 1918. november 12-én az önálló német-osztrák állam ideiglenes nemzetgyűlése egyhangúan kikiáltotta a Német-Ausztriai Köztársaságot. Az osztrák sietség legfőbb oka az előremenekülés volt, azaz, hogy ezzel a lépéssel megelőzzék a többi utódállam megalakulását és időben kijelöljék Német-Ausztria jövőbeli államterületét.

A reménybeli államhatárok magukba foglalták a magyar királyság határmenti megyéinek egy részét, azaz Nyugat-Magyarország egyes területeit is. Az osztrák politikusok ez irányú igényeiket a terület német jellegével támasztották alá. Az etnikai érvek megalapozottak voltak, ám a kedvező nagyhatalmi döntés eléréséhez ez kevés volt. Szomszédunknak a több évszázados nagyhatalmi helyzet után meg kellett barátkozni a kisállamiság gondolatával, gazdaságát az induló időszak válsága és a háború következményei mellett strukturális gyengeség is sújtotta.

Az általános krízisből kivezető utat sokan az osztrák-német egyesülésben látták, amit azonban a győztesek – a franciákkal az élen – mereven elleneztek, mivel ez területileg jelentősen megnövelte volna Németországot. Hiába hozott tehát az osztrák nemzetgyűlés tiltakozó határozatot a nemzeti önrendelkezés jogának csorbítása miatt, a győztesek eldöntötték a kérdést: a békekonferencia kimondta az Anschluss tilalmát. Ausztria életképtelenségének gondolata és az ehhez kapcsolódó mozgalom azonban így elég ütőképes fegyvernek bizonyult, hogy a békerendezés során kedvezőbb eredményeket lehessen elérni. Az Anchluss-tilalom tehát újabb fejtörést okozott a győzteseknek: hogyan lehet a válságban vergődő Ausztria életfeltételeit javítani, és az országra köszöntő destabilizációt megállítani? E célra ragyogóan megfelelt az a nyugat-magyarországi térség, melynek átadása megfelelt a sűrűn hangoztatott, ám csak ritkán alkalmazott etnikai elveknek is.

A javaslat annál is inkább használhatónak bizonyult, mivel általa mód nyílt az elsősorban cseh politikusok által követelt, ám egyetlen nagyhatalom által sem támogatott, ún. korridor-tervek meghiúsítására. Burgenland létrehozásával elejét lehetett venni a cseh szándékoknak, egyúttal meg lehetett hozni a válságban vergődő – és a győzteseket erre folyton emlékeztető – Ausztria életkedvét az önálló állami léthez. A nyugati határszél egy részét az Ausztriára és Magyarországra kényszerített békeszerződések tehát elszakították az országtól. A hasonló sorsra jutott országrészek közül Nyugat-Magyarország volt az egyetlen terület, mely nem állt a szomszédos utódállamok megszállása alatt. Ez a tény némi manőverezési lehetőséget adott a szorult helyzetben lévő magyar kormánynak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Fizessen elő most kedvezményesen!
Bezár