Bővült a Fiumei úti sírkert digitális szoborparkja

A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) közleménye szerint a QR-kódos technológiára épülő digitális adatbázis a jelenlegi bővítéssel már százhúsz szobortörténetet tesz önállóan megismerhetővé a látogatók számára. Az újonnan beemelt művek között megtalálható a magyarországi intézményes művészetoktatás megalapozójának, Kelety Gusztávnak a Stróbl Alajos által megformált síremléke, valamint a modern hazai sebészet úttörőjeként ismert Balassa János klasszicista stílusú nyughelye.

Utóbbi történelmi jelentőségét növeli, hogy az orvosprofesszor az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc leverése után gróf Batthyány Lajos miniszterelnök rabtársaként sínylődött a pesti Újépületben. A most hozzáférhetővé tett leírások emellett olyan meghatározó kulturális ikonok, mint Jókai Mór, Ady Endre és Blaha Lujza síremlékeinek ikonográfiáját, illetve Kallós Ede Dantét és Beatricét ábrázoló szoborkompozícióját is részletesen bemutatják.

A digitális fejlesztés szorosan kapcsolódik az ASCE által meghirdetett, idén az oktatás és az emlékezet kapcsolatát fókuszba állító Európai Temetők Felfedezésének Hete programsorozathoz. A kezdeményezés célja, hogy a kontinens meghatározó temetkezési helyei a puszta kegyeleti funkción túlmutatva emlékezetpedagógiai terekké váljanak.

Ennek szellemében a Fiumei úti sírkertben május 29-én a 19. és 20. század fordulójának monumentális emlékműszobrászatát – többek között Fadrusz János, Zala György, Ligeti Miklós és Bory Jenő alkotásait – elemző tematikus sétát tartanak. Ezt követően, május 30-án Széchenyi Ágnes irodalomtörténész vezetésével a Nyugat folyóirat alkotóinak temetői reprezentációját és irodalomtörténeti hálózatát tárják fel az érdeklődők előtt.

Az 1849-ben megnyitott, majd a 19. század második felére a nemzet panteonjává alakult Fiumei úti sírkert művészeti és történeti állománya európai viszonylatban is kiemelkedő. A sírkert a dualizmus és a két világháború közötti korszak társadalmi, politikai és kulturális elitjének reprezentatív temetkezési helyeként a modern kori magyar államiság vizuális lenyomata.

A NÖRI részvétele az olyan nemzetközi kezdeményezésekben, mint az olaszországi, ausztriai, görögországi és spanyolországi helyszíneket is magába foglaló 2026-os európai programhét, érdemben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar emlékezetkultúra a párizsi Père-Lachaise vagy a bécsi Zentralfriedhof által fémjelzett közös európai temetkezési örökség egyenrangú részeként jelenjen meg a köztudatban.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Giotto építtette a most talált középkori védműveket Firenzében
• Középkori falszakaszt fedeztek fel a chesteri vár alatt
• Szerencsehozó amulett lehetett a kilencszáz éves vaddisznóagyar
• 1456: Európa legnagyobb győzelme egy névtelen hős árnyékában
• Középkori gyermeksír védelmezte Ávilát
• Újra láthatóvá válhat a toszkánai víztározó mélyére süllyesztett középkori falu
• Hobbibúvár bukkant késő középkori hajóroncsra a Boden-tóban
• Podcastben beszélgettek a mohácsi csata mítoszairól
• Hologramokkal és fegyvermásolatokkal idézik meg a templomosok világát