Betegsége megpróbáltatásai ellenére szerencsés embernek tartotta magát Stephen Hawking

2022. január 10. 15:01 MTI, Múlt-kor

Nyolcvan éve, 1942. január 8-án született Stephen Hawking angol elméleti fizikus, matematikus, korunk egyik legnagyobb elméje. Bár fiatal korában diagnosztizált degeneratív idegrendszeri betegsége, az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) korán tolószékbe kényszerítette, majd a beszédre való képességét is elvette, a huszadik század legjelentősebb elméleti fizikai áttörései közül több is az ő nevéhez fűződik.

Korábban

Stephen William Hawking Oxfordban jött a világra értelmiségi szülők első gyermekeként. Apja orvosnak szánta, azonban őt inkább a matematika, a fizika és a csillagászat érdekelte, de csak szabadidejében, középiskolai éveiben nem igazán szeretett tanulni. Tizenhét évesen került az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot. Az egyetemi évek alatt gyógyíthatatlan betegséget (amiotrófiás laterálszklerózist, ALS) diagnosztizáltak nála, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett. Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg kerekesszékbe kényszerült.

Betegsége egyre súlyosbodott, önállóan enni sem tudott, végül teljes ellátásra szorult. 1985-ben egy súlyos tüdőgyulladás következtében szervezete összeomlott. Életmentő műtétet, gégemetszést hajtottak végre rajta, teljes némaságra lett ítélve, a kommunikáció szinte lehetetlenné vált számára. Egyik tanítványa segítségével azonban sikerült újra kapcsolatot teremtenie a külvilággal: a kerekesszékére erősített, ujjakkal, majd a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátoron keresztül osztotta meg gondolatait másokkal.

A „világegyetem urának” is becézett tudós fő kutatási területe volt a relativitáselmélet összehangolása a kvantummechanikával (a mindenség elmélete). Elsősorban a világegyetem keletkezése, a Big Bang (ősrobbanás) teória, valamint a fekete lyukak problémája foglalkoztatta. Véleménye szerint ezek mégsem olyan feketék, vagyis hőmérsékleti sugárzásuk, párolgásuk van (a jelenséget róla nevezték el a fizikában), emiatt energiájuk és tömegük csökken, végül összeomlanak.

A világegyetem létrejöttével kapcsolatban arra a megállapításra jutott, hogy valójában nincs is kezdete, vagyis úgy kell elképzelni, mint ahol „a tér és idő határtalan, zárt felületet alkot”.

Kutatásai során azt a sokak számára kiábrándító tételt is felállította, hogy az időutazás csak filmekben és regényekben lehetséges. 2015-ben bejelentette, hogy megoldást talált a fekete lyukakkal kapcsolatos információs paradoxon feloldására.

Saját bevallása szerint élete során a nők jelentették számára a legnagyobb rejtélyt. Kétszer nősült, első feleségétől három felnőtt gyermeke van, és már unokái is születtek. Másodszor 1995-ben egyik ápolónőjét vette el, akitől szintén elvált 2006-ban.

Nevét az 1988-ban megjelent, Az idő rövid története című, a tudományokban járatlan laikusok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle, és tudományos mű esetén rekordot jelentő 237 hetet töltött a Sunday Times sikerlistáján. Hawking szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. A populáris kultúra részévé vált.

2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. A nagy terv című, 2010-ben megjelent könyve azért kavart vitát, mert azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség a Teremtőre. Utolsó tudományos kutatásában azt a kérdést járta körül, hogy a fekete lyukak megőrzik-e a beléjük hulló objektumok információit.

Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, harminckét évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, harminchét évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzor (tanszékvezetői) posztját, amelyet Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, csodával határos módon több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.

76 éves korában, 2018. március 14-én hunyt el cambridge-i otthonában, hamvai a londoni Westminster Apátságban nyugszanak, a kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között. Tudományos írásait és személyes tárgyait a Cambridge-i Egyetem és a londoni Tudományos Múzeum nemzeti értékként őrzi az örökkévalóság számára, tízezer oldalas archívumát a tervek szerint közkinccsé, kutathatóvá teszik az interneten.

Az „asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudós szerencsésnek vallotta magát azért, mert még betegsége előtt olyan hivatást talált magának, amelyet ilyen körülmények között is, pusztán fejben tudott végezni. Rendkívüli életéről 2014-ben mutattak be filmet, a forgatókönyv első felesége önéletrajzi műve alapján készült. A mindenség elmélete 2015-ben több nemzetközi díjat nyert, a Hawkingot megszemélyesítő Eddie Redmayne brit színész Oscar-díjat is kapott alakításáért.

2014-ben magyarul is megjelent Az én rövid történetem című memoárja, amelyben bölcsen és humorral foglalja össze nem mindennapi sorsának alakulását. 2016-ban díjat alapított a tudomány népszerűsítéséért legtöbbet tevő ismeretterjesztőknek, az első díjazottakat személyesen választotta ki. 2017-ben adták ki magyar nyelven a fekete lyukakról, a csillagászok által régóta kutatott különleges, titokzatos jelenségekről szóló előadásait Fekete lyukak címmel.

Az emberiség nagy kérdéseire fogalmazta meg válaszait utolsó könyvében (Brief Answers To The Big Questions – Rövid válaszok a nagy kérdésekre), amely halála után, 2018 októberében jelent meg.