A vörösterror 133 napja

Bész egyiptomi isten arcát ábrázoló cserépdarabot találtak Izraelben

2019. március 22. 11:11 MTI

Perzsa kori, 2500 éves, emberi fejet mintázó cseréptöredéket találtak Jeruzsálemben a mai óváros melletti ősi Jeruzsálem, Dávid városa egyik régészeti feltárásán.

Bész
Kép forrása: origo.hu

Az ókori egyiptomi, főként az otthonokat, az anyákat és a gyermekeket védelmező Bész istenség emberi vonásokat mutató fejének töredékét ábrázolja a cserép, amely egykor egy agyagedényt díszített. A két nyitott szemet, orrot, egy fület és egy száj részletét tartalmazó, néhány centiméteres cserépdarab az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem közösen végzett kutatása során került elő.

A leletet Dávid városának északnyugati részén, egy régen parkolónak használt, a Siratófalhoz legközelebbi Szemétkapu szomszédságában lévő területen, ott is egy egykori szemétgödörben találták a perzsa kori rétegben. A kutatást vezető Juval Gadot és Jiftáh Salev professzor szerint először találtak efféle cserepet Jeruzsálemben vagy a térségben.

A Biblia szerint a perzsa korban újjáépült Jeruzsálem, amikor a babiloni fogság után megengedték a zsidók visszatérését Izrael földjére. Azért kellett újjáépíteni, mert néhány évtizeddel korábban a babiloniak lerombolták a várost, és lakóit elhurcolták. A tudósok egy része szerint amikor II. Kurus perzsa király hazaengedte a zsidókat a fogságból, a város a Jehud nevű perzsa tartomány fővárosa lett, de mindeddig csak igen kevés erre a korra datálható régészeti leletet találtak. Az utóbbi években előkerült néhány perzsa kori pénzérme és pecsét. A most talált cserép az akkoriban a perzsák uralta vidékeken divatos Bész-cserép, amely az egyiptomi mitológiából ered.

Hasonló kerámiatöredéket már feltártak Kirját Gat mellett, a 20. század elején megtalált Heszi nevű bibliai kori település ásatásain is. Azt a helyet akkoriban tévesen a bibliai Lakissal azonosítottak. Később, az 1930-as években kétséget kizáróan megtalálták a valódi Lakist is onnan néhány tucat kilométerre. Lakis a második legnagyobb korabeli város volt, amely Jeruzsálem előtt utolsóként esett el a babiloniakkal vívott egyenlőtlen küzdelemben.

2019. tavasz: A vörösterror 133 napja
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!