Az ősi babiloniak ki tudták számítani a Jupiter útvonalát
2016. február 1. 17:34
A matematikai és geometriai csillagászat első ismert példáját azonosították a kutatók ősi babiloni ékírásos táblákon, számolt be a Science tudományos folyóirat. A leletek elemzése rávilágított a tényre, hogy a babiloniak képesek voltak a Jupiter bolygó helyzetét geometriai módszerrel kiszámítani, amelyről korábban úgy vélték, első ízben a 14. századi Európában alkalmazták először.
Korábban
„A most feltárt szövegek az ókori matematikai csillagászat legkorábbi bizonyítékai” – mondta a tanulmány szerzője, Mathieu Ossendrijver, a berlini Humboldt Egyetem babiloni csillagászattal foglalkozó történésze. „A szövegek leírták a bolygó égi sebességét, valamint azt, miként változik az idők során” – tette hozzá.
A British Museumban őrzött agyagtáblákról úgy vélik, hogy a 19. század során egy régészeti ásatás során tárták fel a mai Irak területén. A szinte teljesen ép leletek minden bizonnyal Babilonban íródtak Kr. e. 350-50 között. A táblák egy nagyobb, mintegy 450 darab csillagászati szövegből álló gyűjtemény részei, amelyek Babilonból és Uruk környékéről származnak. A különböző információkat oszlopokba és sorokba rendezve, tagoltan hagyták az utókorra.
Ossendrijver elmondta, öt agyagtáblát vettek elő, amelyeken trapéz alakú írásjelek figyelhetők meg. Korábban senki sem tudta lefordítani őket, a szakember azonban rádöbbent, hogy az egyikük, az „A” jelű tábla a kulcs a többi megfejtéséhez. „Rájöttem, hogy a Jupiter sebességéről és mozgásáról adnak információt, pontosabban, hogy hány fokot mozog a bolygó egyetlen nap alatt” – magyarázta a kutató.
„Ha felosztod a Jupiter sebességét különböző időegységekre, tulajdonképpen kis görbéket kapsz, amelyek távolról trapéznak tűnnek. A táblák két intervallumban mutatják be a bolygó mozgását attól kezdve, hogy a Jupiter első ízben jelent meg az éjjeli horizonton, majd a 60 és a 120 nappal későbbi helyzetét rögzítik” – magyarázta Ossendrijver. A táblák segítségével azt az időt is kiszámolhatjuk, amikor a Jupiter a 60 napos távolsága felénél tart, ilyenkor a trapézokat két azonos részre vágja.
„Egyáltalán nem vagyunk abban biztosak, hogy a babiloniak miért érdeklődtek ennyire intenzíven a Jupiter mozgását illetően. Az egyik lehetséges magyarázat szerint a bolygó kapcsolatban lehet a legfőbb babiloni istenséggel, Mardukkal. A táblákat elkészítő csillagászok vagy papok a legfontosabb, Marduknak szentelt templomban teljesítettek szolgálatot” – emelte ki a kutató. Babilonban minden istennek volt egy égiteste, Marduk a Jupitert kapta.
A babiloni írásról úgy tartják, hogy eredetileg egyfajta számviteli rendszer alapja lehetett, amelynek segítségével nyomon lehetett követni a különböző jószágok, mint például a juh, a gabona vagy a földterület méretét, mennyiségét. „A legtöbb, Mezopotámiából való ékírásos tábla az ehhez hasonló feljegyzésekkel foglalkozik. Azonban Kr. e. 2000 körül kifejlesztettek olyan matematikai formákat, amelyek segítségével – ahogyan mi nevezzük – a másodfokú egyenleteket is meg lehetett oldani, tehát jóval túl mutattak a korábbi gyakorlati szerepükön. Ezen mozgások leírásának módszere tulajdonképpen hasonló ahhoz, amelyet ma integrálszámításnak hívunk” húzta alá Ossendrijver.
Ezen agyagtáblák alapján teljesen újra kell gondolnunk a különböző matematikai számítások eredetét, amelyekről mindezidáig úgy gondoltuk, hogy a középkorba nyúlnak vissza, amikor a sebességek kiszámításához már geometriai módszereket alkalmaztak. „Ez igen meglepő, ugyanis senki sem számított arra, hogy már az ókorban ilyen ismeretek birtokában voltak” – tette hozzá.
Az ókori görögök már használtak geometriai, mértani számításokat a fizikai térben lévő alakzatok leírására, ám – ahogy most kiderült – az ókori babiloniak a geometriát már elvont értelemben, az idő és a sebesség megállapítására is alkalmazták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
- A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
- Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
- Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
- Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
- Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
- Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád tegnap
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát tegnap
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet tegnap
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése tegnap
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét tegnap
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők tegnap
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa tegnap
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya 2024.05.12.