Az olaszországi magyar emigráció Apor Vilmos báró meglátásai tükrében
2025. március 15. 17:05 Múlt-kor, ArchívNet
Apor Gábor báró, volt szentszéki követ 1950-től a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodáját vezette. Ilyen minőségében írt levelet 1954-ben Aday Jánosnak az olaszországi magyarok helyzetéről. Aday kérésére reagált Apor a levelével, amelynek elkészítéséhez két munkatársa, Hlatky Endre irodavezető és Kállay Kristóf titkár készített egy-egy tervezetet. Jelen ismertetésben Apor helyzetjelentését jegyzetekkel ellátva tesszük közzé, amelyekben a kevésbé ismert személyek életrajzi adatait is közöljük.

Mindszenty József esztergomi érsek korábbi római címtemploma, (Wikipédia / / CC BY-SA 4.0)
Korábban
Németh László Imre: Pillanatfelvétel 1953-ban az Olaszországban élő magyarokról Apor Gábor báró feljegyzése című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Apor Gábor báró, volt szentszéki követ 1950-től a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodáját vezette, amelynek levéltári anyagát a közelmúltban ismertettük. A levéltár megőrizte Apor 1954. január 7-én kelt írógéppel írt levelét, amelyet Aday Jánosnak küldött az olaszországi magyarok helyzetéről, válaszként Aday 1953. november 26-án Párizsból küldött levelére.
Aday (1938-ig Adelmann) János, hivatásos katonatiszt 1898. április 10-én született Temesváron. 1936–1937 között az Országos Légvédelmi Parancsnokság vezérkari főnöke, majd 1939. május 1-től 1941. február 15-ig szófiai és ankarai katonai attasé, ahonnan politikai megfontolásokból nyugállományba helyezték. 1948-tól élt Párizsban, az onnan küldött leveléhez két sűrűn gépelt oldalon huszonnégy kérdőpontot tartalmazó listát mellékelt „A Magyar emigráció helyzete 1953. végén” címmel.
A kérdőpontokhoz írt bevezető szerint az összeállítást az emigráció vezetőinek személyes használatára szánta. A kísérő levél alapján kettős cél vezette: egyrészt az adatok összegyűjtésével az emigráció egységének megteremtését célozta, másrészt Magyarország közeljövőben várható felszabadulására való tekintettel, az emigráció erőit szerette volna felmérni. E munka elvégzését katonaként magára vállalta, és a kérdőpontokat az egykori vezérkari évi összefoglaló helyzetjelentések stílusában állította össze.

Apor válaszának elkészítéséhez két munkatársa, Hlatky Endre irodavezető és Kállay Kristóf titkár készített egy-egy tervezetet. Hlatky írása öt lapon tíz oldal, Kállayé ugyanakkor csupán két lapon három oldal terjedelmű, amelyben feltünteti a kérdőpontokat.
Apor válaszához mindkét tervezetet nagy mértékben használta. A kérdőpontokat, amelyekre válaszolt, egy kivételével nem tüntette fel. Közülük néhányat a jegyzetben idézünk, mert az adott kérdés emigrációs szempontjait tükrözik. Aday 1954. január 27-én megköszönte neki azt, amiben jelezte, hogy az emigráns magyarságról tervezett összeállításához nem kapott elég anyagot. Feltehetően információ hiányában tett le a tervéről. Az MNB római irodájának levéltárában Adaynak több levele nem található.
Apor helyzetjelentését tesszük közzé itt jegyzetekkel, amelyekben a kevésbé ismert személyek életrajzi adatait is közöljük. A szöveg gépelési hibáit javítottuk, meghagytuk azonban a jellemző ízes kifejezéseket, amelyeket jelöltünk. Betoldásainkat, a rövidítések kiegészítését szögletes zárójelbe tettük.
Az olaszországi magyarok helyzetének leírása már más forrásokból ismert információkat foglal össze és ad egy összképet az olaszországi magyar emigráció 1953. év végi helyzetéről, amelynek egy-két részlete azonban új, értékes adattal egészíti ki ismereteinket az olaszországi és elsősorban a római magyar emigrációról akkori helyzetéről.
Németh László Imre: Pillanatfelvétel 1953-ban az Olaszországban élő magyarokról Apor Gábor báró feljegyzése című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


tél
Múlt-kor magazin 2014
- Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
- Rembrandt, a titokzatos
- Híres történelmi csókok
- Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
- A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
- A Horthy-Hitler-találkozók históriája
- Meghökkentő múltbéli fogások
- A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
- Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének
- Herculaneum polgári alighanem megsemmisültek a hősokktól 11:11
- A mongol csődörtől a szváziföldi Casanováig: hét alfahím a történelemből 09:50
- A szokásjog alapján kegyelem illette volna Hunyadi Lászlót 09:05
- A színfalak mögött találkozott először Jókai Mór Laborfalvi Rózával tegnap
- Az olaszországi magyar emigráció Apor Vilmos báró meglátásai tükrében tegnap
- Hét alkalom, amikor tanácsos volt óvakodni március 15-étől tegnap
- Elképesztő képek a 20. század március 15-i ünnepségeiről tegnap
- A legendás hóvihar, mely napokra megbénította New Yorkot tegnap