Az olaszországi magyar emigráció Apor Vilmos báró meglátásai tükrében

Mindszenty József esztergomi érsek korábbi római címtemploma, (Wikipédia / / CC BY-SA 4.0)

Németh László Imre: Pillanatfelvétel 1953-ban az Olaszországban élő magyarokról Apor Gábor báró feljegyzése című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Apor Gábor báró, volt szentszéki követ 1950-től a Magyar Nemzeti Bizottmány római irodáját vezette, amelynek levéltári anyagát a közelmúltban ismertettük. A levéltár megőrizte Apor 1954. január 7-én kelt írógéppel írt levelét, amelyet Aday Jánosnak küldött az olaszországi magyarok helyzetéről, válaszként Aday 1953. november 26-án Párizsból küldött levelére.  

Aday (1938-ig Adelmann) János, hivatásos katonatiszt 1898. április 10-én született Temesváron. 1936–1937 között az Országos Légvédelmi Parancsnokság vezérkari főnöke, majd 1939. május 1-től 1941. február 15-ig szófiai és ankarai katonai attasé, ahonnan politikai megfontolásokból nyugállományba helyezték. 1948-tól élt Párizsban, az onnan küldött leveléhez két sűrűn gépelt oldalon huszonnégy kérdőpontot tartalmazó listát mellékelt „A Magyar emigráció helyzete 1953. végén” címmel.

A kérdőpontokhoz írt bevezető szerint az összeállítást az emigráció vezetőinek személyes használatára szánta. A kísérő levél alapján kettős cél vezette: egyrészt az adatok összegyűjtésével az emigráció egységének megteremtését célozta, másrészt Magyarország közeljövőben várható felszabadulására való tekintettel, az emigráció erőit szerette volna felmérni. E munka elvégzését katonaként magára vállalta, és a kérdőpontokat az egykori vezérkari évi összefoglaló helyzetjelentések stílusában állította össze.

Apor válaszának elkészítéséhez két munkatársa, Hlatky Endre irodavezető és Kállay Kristóf titkár készített egy-egy tervezetet. Hlatky írása öt lapon tíz oldal, Kállayé ugyanakkor csupán két lapon három oldal terjedelmű, amelyben feltünteti a kérdőpontokat.

Apor válaszához mindkét tervezetet nagy mértékben használta. A kérdőpontokat, amelyekre válaszolt, egy kivételével nem tüntette fel. Közülük néhányat a jegyzetben idézünk, mert az adott kérdés emigrációs szempontjait tükrözik. Aday 1954. január 27-én megköszönte neki azt, amiben jelezte, hogy az emigráns magyarságról tervezett összeállításához nem kapott elég anyagot. Feltehetően információ hiányában tett le a tervéről. Az MNB római irodájának levéltárában Adaynak több levele nem található.

Apor helyzetjelentését tesszük közzé itt jegyzetekkel, amelyekben a kevésbé ismert személyek életrajzi adatait is közöljük. A szöveg gépelési hibáit javítottuk, meghagytuk azonban a jellemző ízes kifejezéseket, amelyeket jelöltünk. Betoldásainkat, a rövidítések kiegészítését szögletes zárójelbe tettük.

Az olaszországi magyarok helyzetének leírása már más forrásokból ismert információkat foglal össze és ad egy összképet az olaszországi magyar emigráció 1953. év végi helyzetéről, amelynek egy-két részlete azonban új, értékes adattal egészíti ki ismereteinket az olaszországi és elsősorban a római magyar emigrációról akkori helyzetéről.

Németh László Imre: Pillanatfelvétel 1953-ban az Olaszországban élő magyarokról Apor Gábor báró feljegyzése című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 24. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése