Az „erdei iskolák” eredetileg a tuberkulózis elleni küzdelmet szolgálták

A kinti tanítás öröksége

A mozgalom népszerűvé válásával mind Európában, mind Amerikában vezető építészek láttak neki olyan iskolaépületek tervezésének, amelyek tükrözték a szabad levegőn oktatás eszméjét.

Az egyik leghíresebb – és legradikálisabb – példa az a teraszos beton- és üvegkonstrukció volt a hollandiai Amszterdam szívében, amelyet Jan Duiker épített 1927-ben.

A szabadtéri iskolák többségével szemben Duiker a teljesen egészséges gyermekekre is ki kívánta terjeszteni a szabad levegőn való oktatás előnyeit.

A tengerentúlon a leghíresebb ilyen példa Los Angelesben jelent meg, amikor Richard Neutra kísérleti szárnyakat épített a Corona sugárúti általános iskolához: ezekben a tantermek mindegyike legalább két oldalról a szabadba nyílt, és az egyik fal teljesen üveg volt, amelyet elcsúsztatva ki lehetett nyitni.

Az 1940-es évek második felétől az orvostudomány fejlődésével – különösen az egyre hatékonyabb antibiotikumok, mint például a sztreptomicin felfedezésével – a tuberkulózis viszonylag hamar megszűnt népbetegségnek lenni, ezzel pedig a szabad levegőn tanítást támogató mozgalmak is hamar elhaltak.

Kétségtelen azonban, hogy napjaink természetközeli iskolai programjai – köztük a hazánkban is erdei iskolának nevezett, széles körben elterjedt különleges programok – sokat köszönhetnek indirekt módon is a tuberkulózis elleni küzdelem hagyományának.

1. A megállíthatatlan gyilkos
2. Az úttörő német példa
3. Az Egyesült Államok meghódítása
4. A kinti tanítás öröksége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai