Az első kínai-japán háborúban elsüllyedt hajóra bukkantak

A tengervízben nyugvó hajótestet a parttól körülbelül tíz tengeri mérföldre, nagyjából 18,5 kilométerre akkor fedezték fel, amikor az északkelet-kínai Tantung város kikötőjének építkezéséhez végeztek feltáró munkálatokat.

A települési illetékesek megkezdték az egyelőre Tantung 1-re keresztelt lelet azonosítását. Az eddigi információk alapján az 50 méter hosszú hajótest sértetlen, de belül súlyosan roncsolódott. Mivel a térségben az időjárás már hidegre fordult és nem ritka a fagypont körüli hőmérséklet, a szakemberek felfüggesztették a víz alatti régészkedést, és egyelőre nem döntöttek arról, hogy mikor és milyen módon kísérlik meg a hajóroncs felszínre hozatalát.

A Hszinhua hírügynökségnek nyilatkozó szakértők szerint a Csing-dinasztia császári flottájához tartozó 1600 tonnás csatahajónak a maradványait lelték meg, amely társaival együtt egy tengeri ütközet során süllyedt el a Sárga-tengeren 1894. szeptember 17-én. Történelmi feljegyzések külön is emléket állítottak az egyik - Csejüan nevű - cirkáló kapitányának, aki nem volt hajlandó elhagyni súlyosan sérült, lángba borult, süllyedő hajóját. Teng Si-csangra, a 45 évesen elhunyt admirálisra ezért mint a hazafiasság jelképére tekintettek az elmúlt több mint száz esztendőben. A kínai haditengerészet egyik kiképzőhajóját is elnevezték róla.

A kínai történészek szerint az elveszített hajók, amelyeket a császári udvar egykor vásárolt, a korabeli Kína legmodernebbjei voltak. Nagyobbak voltak és jobban fel voltak fegyverezve, mint a japánok, de lassabban haladtak, mint az ellenség hajói, és nem volt elegendő lövedékük.

Az első kínai-japán háború során elszenvedett kínai vereség a Csing-dinasztia hanyatlásának egyértelmű jele volt. Ezzel párhuzamosan megkezdődött Japán regionális hatalommá válása. Kína arra kényszerült, hogy megváljon Tajvan (Formosa) szigetétől és elismerte Korea függetlenségét, illetve japán fennhatóság alá kerülését, továbbá jelentős hadisarcot is fizetett. A háborút az úgynevezett simonoszeki szerződéssel zárták le, amelynek enyhítését a Kínában jelenlévő hatalmak, Oroszország, Franciaország és Németország is kezdeményezték.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai