Az elpusztíthatatlan katona: egy őrült belga, aki hat évtizeden át az első sorokban harcolt
2020. július 2. 08:21 Múlt-kor
Korábban
A kórházban saját pizsama várta
A férfi visszatért Angliába, s egy Park Lane-i idősek otthonában lábadozott, ahová egyébként minden egyes alkalommal visszakerült, ha újabb sérülést szerzett. Mivel ez rendszeressé vált, az ápolónők mindig a saját pizsamájával és egyéb tárgyaival várták a nyolc alkalommal is visszatérő katonát.
Carton de Wiart hamarosan üvegszemet kapott, amelyet sohasem bírt elviselni, s a szóbeszéd szerint egy alkalommal annyira törte a szemüregét, hogy kidobta a taxiból. Ezt követően kezdett fekete szemfedőt viselni.
1915 májusában már a nyugati fronton látjuk viszont, ahol három gyalogsági zászlóaljat és egy dandárt irányított. A második ypres-i csatában az ellenséges németek által megindított tüzérségi támadás két ujját is letépte, és súlyos sérülést szenvedett a bal karján. Kezdetben a sebészek nem akarták levágni a kezét, ám az év végén végül mégis az amputáció mellett döntöttek.
A kedvét ez sem szegte különösebben: „Őszintén szólva élveztem a háborút; sok rossz és jó pillanatot szerzett nekem, ahogyan bőséges izgalmakat is” – írta Happy Odyssey (Boldog Odüsszea) című önéletrajzi kötetében. „A sérülései és testi fogyatékosságai sohasem hátráltatták, sokkal inkább inspirálták őt. Igazi példa a mai katonák számára” – mondta róla Thomas O'Donnell zászlós, aki a Scots Guards első zászlóaljával teljesített szolgálatot Afganisztánban.
Miután Carton de Wiart még egyszer meggyőzte a csodálkozó orvosokat alkalmasságáról, 1916-ban a gloucestershire-i ezred nyolcadik zászlóalja élén a somme-i csatában valóságos legendává vált. A szemfedős, bajszos, félkezű parancsnoknak a beszámolók szerint olyan kisugárzása volt, hogy katonái félelme elmúlt.
A La Boiselle faluért folyó heves harcok közepette a másik három antantvezetőt kiiktatták a németek, így az összes egység Carton de Wiart irányítása alá került, aki a személyesen vezetett támadásokkal végül megtörte a német ellenállást. Tetteiért kapta meg 1916-ban az altisztek és közkatonák számára alapított Viktória-keresztet.
Néhány történész szerint Carton de Wiart – aki a harmadik ypres-i csatában csípőlövést kapott, Cambrai-nál lábon, Arrasnál pedig fülön lőtték, míg a Somme mentén folyó harcok során a koponyáját is találat érte – bátorsága időnként a nemtörődömség határát súrolta, és sokszor átgondolatlan utasításokat osztogatott.
Timothy Bowman, az első világháború történetét kutató szakember szerint a parancsnok bátor katona és hatékony, valamint jól képzett vezető volt, azonban az a „szokása”, hogy állandóan az első sorban akart küzdeni, s ezért gyakran meg is sérült, nem sok jót ígért arra nézve, hogy egy egész hadosztályt is képes lenne-e irányítani.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Ma sem tudjuk biztosan, hogyan halt meg Shakespeare 08:20
- Szórakozásnak tekintette a hangversenyt a szigorú nevelésben részesült Menuhin tegnap
- Még a japánok csodálatát is elnyerte az amerikai Hellcat tegnap
- Saját ifjúságának történetét íratta át a Spanyolországot egyesítő Izabella tegnap
- Keserűen vette tudomásul a Szerbia elleni ultimátumot Tisza István tegnap
- Április 27-én kezdődik a Budapest Táncfesztivál tegnap
- Ments másként! – budai tárgyak és történetek címmel nyílik kiállítás a Klebelsberg Kultúrkúriában tegnap
- Minden korszakában népszerű volt a virágokkal övezett Városliget tegnap
