Az arclövést is túlélte a kalandos életű színésznő

Grün Frida korán elhunyt apja boltossegéd volt. A Grün-lányok mindegyike megpróbálkozott a színi pályával, de igazán híres csak Frida és húga, Ella lett közülük. (A múlt század elejének Budapestjén a bennfentesek tisztában voltak azzal, hogy Heltai Jenő a Tündérlaki leányok című elbeszélését a Gombaszögiekről mintázta. A novella így kezdődött: "A Tündérlaki lányok hárman voltak, kettő közülük tisztességes, a harmadik nem." A Gombaszögi lányokból ugyan négy volt: Margit, Ella, Frida és Irén, de tény, hogy Margit, a legidősebb közülük szépségének áruba bocsátásából fedezte húgai színi tanulmányait.)

Fridát Rákosi Szidi színiiskolájából szerződtette 1909-ben Beöthy László a Magyar Színházhoz. Első szerepe Vivie volt G.B. Shaw Warrenné mestersége című drámájában, s akkora sikert aratott, hogy színpadra léphetett Shaw Az orvos dilemmája című darabjában is, azután pedig Törzs Jenő partnere volt Bíró Lajos Sárga liliomában. Akkoriban egy egészen másfajta eset miatt is a figyelem középpontjába került: egy beleszerelmesedett kereskedősegéd saját házában rálőtt, és amikor meglátta, hogy a színésznő arcát elönti a vér, maga ellen fordította a fegyvert. A golyó az arcán fúródott át, és megsértette a nyelvét. Sokáig élet-halál közt lebeg, végül azonban felépült, és még beszédkészségét is visszanyerte.

Gombaszögi Fridát a legenda szerint egy ideig Pietro Mascagni olasz zeneszerzőhöz és a későbbi IV. Károlyhoz is gyengéd szálak fűzték. Még az első világháború kitörése előtt férjhez ment Rajnai Gáborhoz, akitől ugyan hamar elvált, de barátságuk életük végéig megmaradt. A zsidóüldözések idején, 1944-ben, amikor Frida bujdosni volt kénytelen, Rajnai mindenben segítette. A háború után a Vígszínházhoz szerződött, ahol megint csak szép feladatokat kapott. Fellépett a színház Csehov-sorozatában, játszotta a három nővér egyikét és Szását az Ivanovban. 1933-ban meghalt második férje, Miklós Andor, az Est főszerkesztője és az Athenaeum kiadó tulajdonosa, aki végrendeletében őt tette meg az Est-lapok elnöknőjének. Gombaszögi sikeres karrierjét félbehagyva 1939-ig vezette a vállalatot, amikor is a kormány elvette tőle.

A színésznő 1945-ben a Nemzeti Színház tagja lett, első szerepe a Bánk bán Gertrudisa volt, majd Vaszilisszát játszotta Gorkij Éjjeli menedékhely című drámájában. Az ötvenes évek elejére kiderült, hogy nem tartozik a kultúrpolitikusok kedveltjei közé, méltatlan helyzetbe került, még Budapestet is el kellett hagynia és a győri színházhoz szerződött. 1956-ban Major Tamás rögtön visszavette a Nemzetihez, Gombaszögi azonban ekkorra belefáradt a megaláztatásokba. Említésre méltó alakításai nem voltak, néhány mondatos szerepeket vállalt. Budapesten halt meg 1961. szeptember 6-án.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban