Az amerikai álmot megtestesítő Superman egy iskolapadban született meg

Superman 80 éve debütált az első képregényben, de ma is az amerikai kulturális ikonok közé tartozik. Megkerülhetetlen hős lett a DC Comics képregények sztárja. Legutóbb az Igazság Ligája című képregényfilmben is szerepelt. Az Action Comics első képregényfüzetében 1938. júniusában mutatkozott be Superman, aki nyolc évtizeddel később is népszerű Amerikában.

„Ő a szuperhős mintája. Superman idealizált karakter. Nevezhetjük Amerika cserkészfiújának.
Mindig helyesen cselekszik és megpróbál jót tenni” - mondta Jared Smith, egy washingtoni képregénybolt munkatársa. Az első Superman-képregény 13 oldalt szentelt Kal-El történetének, a Krypton bolygóról származó, szuperképességekkel rendelkező idegennek, akit a Krypton pusztulása előtt az apja menekít a Földre.

Superman az első képregényfüzettel megteremtette rajongótáborát. Megjelenése az elmúlt évtizedekben alig változott: továbbra is az ismerős piros-kék-sárga mezét viseli a mellkasán a nagy S-betűvel. A képregényekben, a filmvásznon és a tévéképernyőn, valamint a videojátékokban töretlenül küzd az igazságért és az amerikai életmód eszméjéért. Az illinoisi Metropolis – ez annak a kitalált városnak a neve is, ahol a képregényekben Superman él – évente fesztivált rendez a hős tiszteletére.

Idén nyáron a DC Comics újraindítja a Superman-szériát. A vállalkozáshoz sikerült megnyerniük Brian Michael Bendist, a műfaj legendás alkotóját, aki 20 évig dolgozott a rivális Marvel kiadónál. „Az ember mindig érzi egy karakter örökségét, amikor elkezd vele dolgozni, többször is átéltem ezt az örömöt, de Supermannel van valami más is. Lenyűgöző, hogy ezzel a karakterrel született a műfaj, és azóta is hiteles maradt, a zsáner szívévé, lelkévé és középpontjává vált egész létével”- mondta Bendis. 

Superman a Földre érkezett idegen, akit egy farmer és felesége nevelnek fel a képzeletbeli Smallville-ben. Felnőttként Clark Kent néven költözik Metropolisba, ahol újságíróként dolgozik. A képregény alkotói, Jerry Siegel és Joe Shuster, zsidó származású középiskolások voltak, és nagyjából az iskolapadban találták ki Supermant.

A szüleik bevándorlók voltak, és a hősük az amerikai álmot testesítette meg, azt a metaforát, amelyet a harmincas években Európából elmenekült emigránsok a békés és virágzó Amerikára vetítettek. Érdekes, hogy később Superman népszerűsége egy időre elhalványult. „Tökéletessége túl sok volt az esendő közönségnek. Olyan erős volt, hogy valójában semmi sem fenyegette, ezért az alkotók kitalálták a Krypton bolygóról származó kryptonitot, amely el tudja venni szuperképességeit” - mondta Jared Smith, a képregényboltos.

Hogy Superman lépést tartson a társadalommal, az írók megpróbálták szinkronba hozni a változó politikai és társadalmi körülményekkel. 1978-ban például találkozott a legendás bokszolóval, Muhammad Alival, aki elvitte őt Metropolis gettóiba.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban