2021. tavasz különszám: 18 festmény, amit imádunk
ITT támogathatsz bennünket

Az állatok rácsok és ketrecek nélküli bemutatására törekedett a modern állatkertek atyja

2021. április 14. 08:58 MTI

108 éve, 1913. április 14-én halt meg Carl Hagenbeck német állatkereskedő, állatidomár és az első modern állatkert megálmodója. Hagenbeck hitt saját elképzelésében, hogy az állatok ketrecek, rácsok és kordonok nélkül, természetes élőhelyüket idéző, szabad kifutókon is bemutathatóak. Szakmai körökben megmosolygott elképzeléseit az 1890-es években az első panorámakiállítás létrehozásával váltotta valóra. Az Északi Panoráma bemutatóján az állatokat három szinten helyezte el: alul egy medencében fókák és rozmárok úszkáltak, középen rénszarvasok legelésztek, míg a fölső szinten jegesmedvék cammogtak. Életműve maradandó, hiszen a világ összes állartkertje – az alapötlet tekintetében – az ő utókorra hagyott öröksége. 

Hagenbeck
Hagenbeck és tanítványa (Lovis Corinth alkotása)

Carl Hagenbeck 1844. június 10-én született Hamburgban egy halkereskedő fiaként. Apja egzotikus állatok adásvételével egészítette ki jövedelmét, majd idővel ezt választotta fő foglalkozásának: az 1870-es évekre már Európa egyik vezető egzotikusállat-kereskedőjévé vált.

Szenvedélye magával ragadta fiát is, aki 1874-ben elhagyta a szülői házat, hogy „vadakat”, állatokat és bennszülött ereklyéket gyűjtsön a világ minden tájáról. Szerzeményei bemutatására Hamburgban – ahol már működött hasonló intézmény – saját állatkertet nyitott.

Etnológiai bemutatóin a természeti népeket (köztük szamoaiakat, számikat, núbiaiakat, inuitokat) eredeti környezetükben – használati tárgyaikkal, fegyvereikkel, állataikkal – tekinthették meg a látogatók. Állat- és őslakos bemutatóit Európa nagyvárosaiba és az Egyesült Államokba is elvitte, Núbia tematikájú kiállítására Párizsban, Londonban és Berlinben is ezrével érkeztek a nézők.

1887-ben megalapította a Hagenbeck-cirkuszt, amely az 1893-as chicagói és az 1904-es St. Louis-i világkiállítások nagy attrakciója lett. Gyűjteményében nagyvadak és hüllők is helyet kaptak, az állatok egy részét pedig mutatványokra is betanította.

Állatidomárként akkoriban újszerű módszerekkel dolgozott, megfélemlítés helyett jutalmazással ösztönözte munkára tanítványait. Cirkusza 1907-ben egyesült az amerikai Benjamin Wallace csoportjával és Hagenbeck-Wallace Cirkusz néven 1938-ig működött.

Hagenbeck már fiatalkorában arról álmodott, hogy az állatokat ketrecek, rácsok és kordonok nélkül, természetes élőhelyüket idéző, szabad kifutókon mutassa be. Szakmai körökben megmosolyogtató elképzeléseit az 1890-es években az első panorámakiállítás létrehozásával váltotta valóra.

Az Északi Panoráma bemutatóján az állatokat három szinten helyezte el: alul egy medencében fókák és rozmárok úszkáltak, középen rénszarvasok legelésztek, míg a fölső szinten jegesmedvék cammogtak. A szinteket elválasztó árkokat elrejtette, így az állatokat a lenyűgözött közönség egy közös térben látta.

Hagenbeck a sikert arató ötletet 1896-ban szabadalmaztatta. 1900-ban állatnemesítéssel is megpróbálkozott, a nőstény oroszlán és bengáli tigris keresztezéséből származó hibridállatot kétmillió dollárért adta el Bisiano Mazinho portugál zoológusnak.

Hagenbeck különleges képességeit később hazája szolgálatába állította, 1905-ben ezer tevét fogott be a Német Birodalom afrikai gyarmatain történő felhasználásra. Kalandjait, állatbefogó és idomító módszereit 1908-ban kiadott Vadállatok és emberek című könyvében adta közre.

Gyűjteménye időközben kinőtte hamburgi állatkertjét, ezért 1907. május 7-én a városhoz közeli Stellingenben új állatkertet nyitott, amelynek kiállítótereit a panoráma bemutatórendszer szerint alakította ki.

Cirkuszi tapasztalataira hagyatkozva megbecsülte az egyes állatfajok távol és magasugró képességét, és ez alapján a szükséges méretű vizes vagy száraz árkokkal választotta el egymástól őket és a látogatókat.

A különböző állatfajok csoportos bemutatásával forradalmasította az állatkertek addigi kiállítási koncepcióját és elrendezési szerkezetét, így az állatkertek ezután az ő elképzeléseit követve építették meg kifutóikat. Új típusú állatkertjét, amely ma a család tulajdonában van, 1909-ben maga II. Vilmos császár is felkereste.

Hagenbecket 1911-ben felkérték a római állatkert megtervezésére. 1913-ban saját „kísérleti laborában" megépítette az első sziklás majombemutatót: az általa állatparadicsomnak nevezett, 4,9 méteres árokkal körülvett mesterséges sziklán közel 200 galléros pávián lakott.

Carl Hagenbeck 68 éves korában halt meg szülővárosában, végső nyughelye az ohlsdorfi temetőben található. A sírján fekvő bronzoroszlánt kedvenc állatáról mintázták, amely megmentette életét egy tigristámadás során. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Carl HagenbeckHagenbeck sírja
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár