Az 1793-as sárgaláz idején akár az idős szülőket is az utcára rakták, ha fájt a fejük

Philadelphia fekete közössége

„A szülők sorsukra hagyták gyermekeiket, amint azok megfertőződtek. A szobákba belépve nem látsz mást, csak fekete férfiakat és nőket a betegek mellett” – írta Rush feleségének, aki a járvány idején gyermekeikkel egyetemben a New Jersey állambeli Princetonban tartózkodott. „Sok ember egyszerűen az utcára rakja szüleit, ha azok fejfájásra panaszkodnak” – folytatta beszámolóját az orvos.

Rush a járvány idején rengeteg szabad afroamerikai, philadelphiai lakosra támaszkodhatott. Ezek az emberek önkéntesként vettek részt a betegek gondozásában és egyéb közfeladatokat is elláttak, így segítségükkel a város a kataklizma ellenére is működni tudott.

Az orvos csakúgy, mint sok más fehér munkatársa, osztotta a korban kialakult – egyébként helytelen –uralkodó nézetet, miszerint a fajok közt fennálló biológiai különbségek miatt a feketék szervezete immunis a sárgalázra. Rush egyébként teljes mellszélességgel kiállt a rabszolgaság eltörlése mellett, és támogatta a philadelphiai fekete közösségek saját egyházi gyülekezeteinek megalapítását, amely egyfajta tiltakozás volt a fehérek vezette egyházközösségekben tapasztalható, a feketék ellen irányuló szegregációval szemben.

Richard Allen, az USA első fekete felekezetének, az Afrikai Metodista Episzkopális Egyháznak a társalapítója és lelkésztársa, Absalom Jones maga köré gyűjtötte a segíteni kívánó afroamerikai polgárokat, akiknek tevékenysége sorsdöntő volt a sárgaláz-járvány idején. Ám a segítő kezek munkájáról nem mindenki nyilatkozott elismerően.

Matthew Carey könyvkiadó, a városi közegészségügyi bizottság tagja 1793 októberében kiadott, járványról szóló beszámolójában megvádolta a fekete önkénteseket, miszerint azok értékeket tulajdonítottak el az általuk gondozottak otthonaiból. Allen és Jones a vádakra 1794 elején egy pamflettel válaszolt, amelyben részletesen megcáfolják a fekete ápolók ellen felhozott vádakat.

Allen és Jones szemtanúk vallomásaival támasztották alá a színesbőrű philadelphiaiak áldozatkész munkáját, és pontos dokumentációval szolgáltak az önkéntes ápolók fizetéséről és a munkájukhoz köthető költségekről. A két lelkésznek végül sikerült rákényszeríteni Carey-t, hogy vizsgálja felül és javítsa könyve későbbi kiadásaiban Philadelphia fekete polgárainak jó hírét besározó részeket.

Allen és Jones pamfletje az első afroamerikaiak által írt mű volt az USA történelmében, amely a szerzői jog védelme alatt állt.

A röpirat korhű képet ad a feketék akkori helyzetéről, dokumentálja a rasszista támadásokat és a rossz bánásmódot, amelyet a philadelphiai fekete közösségnek kellett kiállnia, még abban az időkben is, amikor az afroamerikaiak jelentékenyen hozzájárultak a járvány elleni küzdelemhez, amely a fiatal nemzet történetében abban az időben a legsúlyosabbnak számított.

1. A gazdagok elhagyják a fertőzött várost
2. Philadelphia fekete közössége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat