Ártatlan civilek lemészárlásától az ágyúzó Jeanne d'Arcig: hét tény a százéves háborúról

2018. november 28. 12:48 Múlt-kor

A százéves háború valójában konfliktusok sorozata volt, amelyet Anglia és Franciaország vívott a francia trón öröklése miatt. IV. Károly francia király 1328-as halálát követően vetélkedés indult trónra lépő unokatestvére, VI. Fülöp és III. Eduárd angol király között, amelyből végül háború kerekedett. Összesen 116 évig tartott, amely alatt számos jelentős csata zajlott, és sok területen változott a hadviselés. Az 1453-as döntő francia győzelem Castillonnál egyben a háború első olyan csatája volt, amelyet a tűzfegyverek döntöttek el. Alább olvasható hét tény erről a sok szempontból meghatározó jelentőségű küzdelemről.

Korábban

Valóban száz évig tartott?

A százéves háborúról mára szinte köztudott, hogy nem pontosan 100 évig tartott. Hagyományosan 1337-től 1453-ig számolják, érdemes azonban távolabbról is tekinteni rá, mint a sokkal hosszabb angol–francia konfliktus egy epizódjára – ezt az 1066-os normann hódítástól számíthatjuk egészen az 1904-es „Entente Cordiale”-ig, amely véget vetett a két ország közötti vetélkedésnek. Az „ősellenséggel” való hosszú konfliktus mindkét ország identitására óriási hatással volt, a százéves háború emlékei pedig különösen élénken fennmaradtak a La Manche mindkét oldalán. Charles de Gaulle francia elnök még 1962-ben is megjegyezte: „Legnagyobb örökös ellenségünk nem Németország volt, hanem Anglia. A százéves háborútól Fashodáig alig hagyott fel az ellenünk való küzdelemmel (…) aligha hajlamos jót akarni nekünk.”

következő oldal 1 / 7