Árpád-kori muszlim települést tártak fel Orosháza mellett

Rózsa Zoltán elmondta, hogy 2004-ben, a 47-es főút orosházi elkerülő szakaszának építésekor kezdődött az ásatás, amely során egy Árpád-kori települést, 400 objektumot, sok kerámiát és többek között több mint 15 ezer állatcsontot találtak. Ami meglepetést okozott, hogy utóbbiból mindössze 24 darab volt a sertéscsont. "Ez Magyarország második legnagyobb, Árpád-kori, feldolgozott állatcsontanyaga" - húzta alá az igazgató, hozzátéve, hogy mind a 24 sertéscsontról bizonyították, hogy azok a korábban ugyanott létezett avar kori településről származtak.

Találtak számos palackmaradványt is, amelyek összefüggésben lehetnek a muszlim előírással, a kötelező rituális mosakodás szokásával. Emellett Orosházától északra egy 1400-as évekből származó oklevél említ egy Böszörményestelek nevű települést. A telek szó már nem lakott területre utal, a böszörmény szóban a muszurmán-muzulmán-muszlim szavak fedezhetők fel, amely nem etnikumot, hanem vallást jelöl - magyarázta Rózsa Zoltán. Így zárták ki, hogy nem zsidók lakták a területet, hanem valószínűleg a Volgai Bolgárországból érkezett, sókereskedelemmel és pénzváltással foglalkozó muszlim vallású kálizok - húzta alá.

Hogy mikor érkezhettek a mai dél-alföldi területre a kálizok, pontosan nem tudni, erről a vidékről ugyanis nem maradtak fenn a korból írásos emlékek, Orosháza neve először az 1400-as években fordul elő írott oklevelekben, onnan datálható ugyanis - a marhakereskedelem megjelenésével - a terület újbóli felvirágzása - fejtette ki a kutató.

A honfoglalás idején már bizonyítottan érkeztek muszlimok a Kárpát-medencébe; Anonymus pedig azt írta, hogy 970 körül bolgár földről, a Volga és a Káma összefolyásának vidékéről, a mai Kazany térségéből izmaeliták sokasága érkezett ide. "Az igazolható, hogy a kálizok a 11. században már itt éltek" - húzta alá az igazgató. 1150-1153 között egy arab utazó leírta, hogy tízezerszámra élnek muszlimok a Kárpát-medencében. A hvarezmiek kamarai és pénzügyletekkel foglalkoztak, a magrebiták pedig a katonai réteget alkották - fűzte hozzá Rózsa Zoltán.

A 12. század közepén kezdhettek az Orosháza környékén élő muszlimok piacot és pénzváltóhelyet üzemeltetni. Előbbit igazolja a szakember szerint, hogy a kálizoknak három nagy központjuk volt az akkori Magyarországon, mind fontos sókereskedelmi útvonalak mentén: Nyitrán (az északi kereskedelmi útvonal mellett), Przemsyl-ben és Orosházán (az Erdélybe és Délvidékre irányuló kereskedelmi út mentén).

A pénzváltásra is találtak bizonyítékot, a múzeum régészei civil fémkeresők segítségével mintegy negyven ólomsúlyra bukkantak, amelyek a kutatásaik alapján az úgynevezett budai márka egységeinek feleltethetők meg. Az ólomsúlyt nehéz keltezni, de közvetlen környezetükben bizánci és osztrák pénzek is voltak, amelyek főként a 12. század második fele és a 13. század első évtizedei között voltak használatosak - magyarázta a régész.

Írásos források szerint a budai márka 1271-ben jelent meg mint történelmi tömegegység, pénzverési alapsúly, amellyel már a pénz ezüsttartalmát is képesek voltak mérni, ami így egy pénzreformnak számított a folyamatos pénzrontás-pénzmegújítás korszakában. A budai mérték használatát Luxemburgi Zsigmond király tette kötelezővé 1405-ben.

Az, hogy már a 12. században ott volt a budai márka, azt valószínűsíti, hogy nem a skandináv országokból, majd onnan Anglián keresztül jutott át az európai földrészre, ahogyan eddig a történelemtudomány gondolta; vagy ha mégis onnan érkezett, akkor az eddig gondoltaknál jóval korábban - mondta Rózsa Zoltán.

A pontos pénzváltási, számítási ismeretek miatt válhattak a muszlimok a pénzügyek és a kamarai ügyletek lebonyolítóivá - vélekedik a régész. Orosháza környékéről a tatárjárást (1241-1242) követően tűntek el a muszlimok, ami azzal is magyarázható, hogy áthelyezték a sószállítási útvonalakat - tette hozzá.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére