Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin
2024. november 8. 09:05 Múlt-kor
Az 1900-as évek elején a bolsevikok vezére és az orosz író a mesés szigeten sakkjátszmákat vívott, tengerparti sétákat folytatott, és együtt álmodozott a kommunista világ eljöveteléről.
Lenin és Bogdanov sakkozás közben.
Korábban
Dél felé
A terasz nem a Névára, hanem a híres capri Faraglione-sziklákkal szemben a tengerre nézett, a szikrázó fényekkel teli mediterrán június pedig nem is különbözhetett volna jobban a szentpétervári fehér éjszakáktól: ez volt az a díszlet, amely mellett munkához láttak a marxizmus legtermékenyebb elméi, és elvetették a bolsevik forradalom magjait a nyugodt hangulatú I. Umberto téren.
Capri szigetén 1906-ot követően egyre nagyobb számban jelent meg egy orosz értelmiségiekből álló kolónia, köztük Makszim Gorkij, a híres drámaíró is, aki az azúrkék szigeten megalapította marxista gondolkodókból álló saját közösségét, a Capri Iskolát.
Az 1905-ös bukott orosz forradalom után a legismertebb bolsevik vezetők Olaszországban, Genovában és a Nápolyi-öbölben egyesültek, és hamarosan megérkezett a forradalom későbbi vezére is.
Makszim Gorkij 1909-ben
A történelem néha váratlan fordulatokat vesz. Egy-egy ilyen fordulat a citromszínű capri ösvények rekettyéseinek és halászhajócskák illatát áraszthatja. Mindezt látta és érezte a Principessa Mafalda nevű hajóval partraszálló férfi egy júniusi nap alkonyán 1908-ban: Vlagyimir Iljics Uljanov, azaz Lenin. De hogyan és miért érkezett a szigetre?
Miután rövid ideig Szentpétervárott ügyvédi hivatásának élt, Lenin (aki 1901-ben választotta magának álnevét) felkarolta a marxista ügyet és a cári rezsim elleni harcot.
Történetünk kezdetén többéves szibériai fogságból szabadulva, egyedül és száműzöttként járta Európát – ekkor még nem érkezett el számára az államférfivé válás ideje.
Éppen emiatt menekült Lenin Capri szigetére, ahol tárt karokkal várta őt az akkor már ismert író, Gorkij, akit 1905-ben Szentpétervárott ismert meg, és aki csodálattal írta le őt „egy új világrend megteremtőjeként”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Arisztokratikus környezetben, Capri szigetén álmodozott a hatalomátvételről Lenin 09:05
- Egy szerencsés találkozásnak köszönhetően gyógyult ki a maláriából Bíró Lajos tegnap
- Munkája közben még az éhségről is elfeledkezett Marie Curie tegnap
- Senki sem akarta, hogy Őrült Johanna trónra lépjen tegnap
- Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel tegnap
- Magyarországon a szabadságért, Amerikában az egységért harcolt Számwald Gyula 2024.11.06.
- Európaiként az elsők között tette meg a mekkai zarándoklatot Germanus Gyula 2024.11.06.
- Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után 2024.11.06.