Aranyra születtek: feledhetetlen olimpiai bajnokaink sikertörténete
2021. július 23. 11:38 Csernus Szilveszter
Korábban
A világ legjobb vívója
Gerevich Aladár a legsikeresebb magyar olimpikonként vonult be a sporttörténelembe – hét aranyérem kellett ehhez a címhez. Azonban nem csak ezen „számtani okból” illeti tisztelet, ugyanis sok többszörös győztes olimpikonnal ellentétben ő nem egy vagy két olimpia alatt szerezte címeit: mindössze egy alkalommal hozott haza egyszerre két aranyérmet.
Gerevich Italo Santelli mester budapesti iskolájában kezdett el vívni – a világháborúk között egyébként hasznos kapocsra lelt a két ország a sportban, Magyarország például futballedzőket adott Mussolini államának. A fiatal vívó fő fegyverneme a kard lett, első olimpiai aranyérmét 1932-ben szerezte Los Angelesben.
Az azt négy év múlva követő berlini játékokon ismét tagja volt a legyőzhetetlen kardcsapatnak, míg egyéniben bronzérmet szerzett (csapattársa, Kabos Endre állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára). A sikerszéria itt a sporton kívül álló okok miatt megszakadt, ugyanis 12 évet kellett várni a következő olimpiai játékokig. Pedig a kardcsapat, köztük Gerevich is virágkorát élte.
A háború után tovább tarolt az olimpiákon 1912 óta veretlen csapatunk, mellette 1948-ban Londonban Gerevich Aladár megszerezte első egyéni olimpiai bajnoki címét is, de teljesítményét az 1952-es játékokon nem tudta megismételni, de az vigasztalhatta, hogy a dobogó mindhárom fokára egy-egy honfitársa állhatott fel. Helsinkiben éppen az a Kovács Pál múlta fölül, aki hat darab aranyérmével (ebből ötöt Gerevich csapattársaként nyert) a második legsikeresebb magyar olimpikonunk.
De a finn fővárosban Gerevich nem csak kardozott: a tőrcsapat tagjaként is dobogóra állhatott. Tőr- és párbajtőr-karrierjét szintén az 1930-as évektől tarkították magyar, világ- és Európa-bajnokságokon szerzett érmek. Gerevich a Melbourne-be induló kardcsapat tagjaként hatodik olimpiai aranyát vihette haza. Ekkor érte be a vívás örökranglistáján Nedo Nadit, aki korának valóban egyik legjobbja volt, de hat aranyérméből ötöt az 1920-as antwerpeni olimpián nyert, ahol a magyar csapat nem szerepelhetett.
A közismert anekdota szerint amikor Gerevich 50 évesen a hatodik olimpiájára készült, a fiatalabb vívók kételyüknek adtak hangot, miszerint Magyarországot már nem biztos, hogy sikerrel tudná képviselni egy ilyen „idős” sportoló. Gerevich erre pástra hívta bírálóit és mindnyájukat legyőzve bizonyította be, hogy még mindig a legjobb hat kardozó között van Magyarországon. 1960-ban, Rómában így hetedik alkalommal szólt érte a Himnusz az olimpián, a világ legsikeresebb vívójaként fejezte be pályafutását a kardozó fenomén. Bár már többen szereztek hat aranyérmet a sportágban, azóta is Gerevich a valaha volt legsikeresebb vívó.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
